Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

fokú bíróság előtti eljárásra vonatkozik, nem alkalmazható tehát a másodfokú eljárásban. Ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a Pp. 341. §-a az államigazgatási határozatok bíróság eló'tti megtámadása iránti perekre vonatkozó szabályok körében kivételt jelentő' szabályként helyezkedik el, márpedig általános jogelv, hogy kivételt megállapító szabályt nem lehet kiterjesztően értelmezni. A kifejtettekből következik, hogy a társadalombiztosítási határozat megtámadása iránti perben is irányadóak a Pp. 340. §-ának (1) bekezdésében foglaltak, amelyek szerint, ha az első fokú bíróság a pert tárgyaláson bírálta el, a határozat ellen benyújtott fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja. Minthogy a társadalombiztosítási határozat megtámadása iránti pert az első fokú bíróság jogszabály kötelező rendelkezése értelmében csak tárgyaláson bírálhatja el, a másodfokú bíróság a saját mérlegelésétől függően döntheti el, hogy a fellebbezést tárgyalás megtartásával vagy tárgyaláson kívül kívánja-e elbírálni. Arra nézve, hogy milyen esetekben lehet indokolt vagy célszerű a fellebbezést tárgyaláson kívül elbírálni, iránymutatásként a Pp. 256/A.§-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a 333.§-ának (1) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazása jöhet tekintetbe. Helye lehet tehát a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálásának, ha az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ában, illetőleg a 252. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból hatályon kívül kell helyezni, továbbá ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, valamint akkor, ha az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű. Az állampolgárok alapvető jogait érintő, így különösen azokban a perekben, amelyeknek tárgya a nyugellátásra jogosultság vagy a jogosultsággal összefüggő olyan kérdés, amelynek elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik, a másodfokú bíróság akkor jár el a Pp.-nek az igazság érvényesülése biztosítását szolgáló alapvető elveinek (Pp. 3. §) megfelelően, ha a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. A fellebbezés tárgyaláson kívüli elintézése esetén a másodfokú bíróság elnökének — a Pp. 256/B. §-ának (1) bekezdésében foglaltak megtartása mellett — a fellebbezést közölnie kell az ellenérdekű féllel. MK 126. szám (Az MK 139. sz. állásfoglalással módosított szöveg.) A megyei (fővárosi) társadalombiztosítási tanács (mtt, FTT) határozata — ha az érdekelt vasutasdolgozó, akkor a Vasutas Társadalombiztosítási Tanács (VTT) határozata — ellen az érdekelt a tanács székhelye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat. A Pp. 341. §-ának b) pontja szerint, ha a jogszabály a társadalombiztosítási határozat ellen a bíróság előtt a keresetindítást megengedi, az ilyen perekre a Pp.-nek az államigazgatási határozat megtámadása iránti perekről szóló fejezetének szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy „a keresetet az első fokon határozatot hozó 148