Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

összegeket nem a mindenkori esedékesség alkalmával köteles megtéríteni a társadalombiztosítási szervnek, hanem a megtérítési kötelezettségének egyszeri átalányösszeg fizetésével tesz eleget. Az átalányösszeg fogalmából is következően ez független attól, hogy a társadalombiztosítási szerv a nyugellátást, illetőleg a baleseti nyugellátást milyen időtartamon át folyósítja. Az Sz. 190.§-ában megjelölt szervek, ipari szövetkezetek felelőssége tehát akkor is az Sz. 190. §-ának (3) bekezdésében meghatározott átalányösszegben áll fenn, ha a ténylegesen folyósítandó nyugellátás végösszege ennél kevesebb. b) Az Sz. 190. §-ának (3) bekezdését — kifejezett rendelkezés folytán — csak a megtérítésre kötelezett szerv és a társadalombiztosítási szerv közötti jogviszonyra kell alkalmazni, nem irányadó az más jogviszonyra, így a megtérítésre kötelezett szerv és a dolgozója vagy más személy közötti jogviszonyra, illetőleg a társadalombiztosítási szerv és az Sz. 190. §-ának (1) bekezdésében nem említett szerv közötti jogviszonyra. Ehhez képest az átalányösszeg fizetésére kötelezett szerv az Sz. 190. §-ának (3) bekezdése alapján fennálló megtérítési kötelezettségét a vele munkaviszonyban álló dolgozóra a munkajogi jogszabályok rendelkezései szerint, a munkaviszonyokon kívül álló szermélyre pedig a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint háríthatja át. E személyek azonban, ha a valóságos (tényleges) kár az Sz. 190. §-ának (3) bekezdésében meghatározott átalányösszegnél kisebb volt, vagy a reájuk vonatkozó felelősségi szabályok szerint kisebb összeg erejéig tartoznak kártérítéssel, nem az átalányösszeg fizetésére kötelezett szervet terhelő átalányösszeget, hanem az őket terhelő kisebb összegeket tartoznak megfizetni. Ha az átalányösszeg megtérítésére kötelezett szerven kívül a balesetért a károsulttal szemben más szerv is felelősséggel tartozik, és a felelősségnek mértéke a reá vonatkozó felelősségi szabályok szerint az átalányösszeget meghaladja, a társadalombiztosítási szerv az átalány összegét meghaladó igényét a T. 109. §-a alapján vele szemben érvényesítheti. MK 46. szám (Az MK 59. sz., 118. sz. és az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A társadalombiztosítási szerv a munkáltatóval szemben nem léphet fel megtérítési igénnyel, ha a balesetelhárító vagy egészségvédő óvórendszabályt vagy óvóintézkedést kizárólag maga a balesetet szenvedett dolgozó mulasztotta el. Az Mt. 51.§-ának (1) bekezdése szerint az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató feladata. Ennek keretében köteles a munkavégzés körülményeit tervszerűen javítani és ha szükséges, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásán túlmenően is minden rendelkezésre álló intézkedést megtenni a dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására. 140