Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

sítása (Pp. 130. §), az elkülönítés és az egyesítés (Pp. 149. §), a tárgyalás felfüggesztése (Pp. 152. §), valamint — az ítéletet kivéve — minden olyan egyéb intézkedés vagy határozat, amelynek megtételéhez, illetve meghozatalához tárgyalás megtartására nincs szükség. Ha azonban ezeknek az intézkedéseknek a megtétele, illetőleg határozatok meghozatala érdekében tárgyalást kell tartani (pl. a hatáskör fennállásának vagy hiányának megnyugtató elbírálása érdekében bizonyítást kell lefolytatni), továbbá ha azok tárgyaláson válnak szükségessé, az intézkedés megtételében, illetőleg a határozat meghozatalában a népi ülnököknek is közre kell működniük. MKT 1/1984. szám Szabályszerű az összetétele a munkaügyi döntőbizottság tanácsának abban az esetben is, ha a tanácsban az elnök niellett az elnökhelyettes és egy tag járt el. A munkaügyi döntőbizottság szervezetéről és eljárásáról szóló 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyalást csak szabályszerűen megválasztott (kooptált) elnökből (elnökhelyettesből) és két tagból álló munkaügyi döntőbizottság tarthat. A 13. § (1) bekezdése értelmében a munkaügyi döntőbizottságot az elnök (elnökhelyettes) vezeti. Az eljáró tanácsban — az elnök (elnökhelyettes) kijelölése alapján — a vitában érintett kérdést és a körülményeket legjobban ismerő tagok vesznek részt. Az ismertetett jogszabályok nem hagynak kétséget afelől, hogy az elnökhelyettes csak azokban az esetekben vezeti a munkaügyi döntőbizottság tanácsát, amikor arra az elnöknek valamely oknál fogva nincs lehetősége. Éppen erre tekintettel rendelkezik a 2.§ (1) bekezdése akként, hogy a munkaügyi döntőbizottság zavartalan működésének biztosítása céljából legalább két elnökhelyettest és négy tagot kell választani. A jogszabály tehát alapvetően a munkaügyi döntőbizottság zavartalan működése érdekében követeli meg az említett személyi feltételek meglétét. Nem tartalmaz azonban olyan rendelkezést, amely kizárná a megválasztott elnökhelyettesnek —• mint a döntőbizottság tagjának — a tanácsban való részvételét. A jogszabályt ezzel ellentétesen magyarázó álláspont elfogadása esetén ugyanis gyakran kerülhetnének a megválasztott elnökhelyettesek abba a helyzetbe, hogy egyetlen esetben sem vehetnének részt az eljárásban, illetőleg a döntésben, holott egy adott ügy elbírálása éppen az elnökhelyettes különleges szakismeretét igényelné. 134