Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Biróságának a munkaügyi, a társadalombiztositási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1988)

vétség nem állapítható meg. Ha a szondáztatást a munkáltató arra nem jogosult dolgozója rendelte el, s a dolgozó azt megtagadja, általában fegyelmi eljárásra nem kerülhet sor. Éppen ezért célszerű, ha a vállalati belső' szabályzat erró'l megfelelő' rendelkezést tartalmaz. Az Mt. 53. §-ának (3) bekezdésében, és a 47/1979. (XI. 30.) MT számú rendelet 43. §-ának (4) bekezdésében foglaltakból egyértelműen következik, hogy az alkoholszonda-vizsgálat elvégzését kellő alap nélkül megtagadó dolgozót a további munkavégzéstől el lehet tiltani, és részére az eltiltás idejére — az Mt. 47.§-ának (3) bekezdése és 53. §-ának (3) bekezdése szerint — munkabér sem fizethető. Ha a dolgozó az alkoholszonda-vizsgálat pozitív eredményét vitatja, e kérdés eldöntése érdekében az arra illetékes egészségügyi intézménytől (orvosi rendelőtől, kórháztól stb.) véralkohol-vizsgálatot kérhet. MK 123. szám /. A kirendelés során bekövetkezett üzemi baleset vagy más egészségromlás károsító következményeiért az a munkáltató tartozik felelősséggel, amelyik — az Mt. V. 39. §-a alapján vagy eltérő megállapodás folytán — a munkáltatói jogokat gyakorolta és amelyet — ehhez képest — a dolgozóval szembeni kötelezettségek is terheltek. II. Ha a munkáltatói jogokat az a munkáltató gyakorolta, amelyikhez a dolgozót kirendelték és a kirendelő vállalat tevékenysége a dolgozó munkavégzésével nincs összefüggésben, azt a kérdést, hogy a kárt a munkáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok okozta-e, kizárólag a foglalkoztató munkáltató oldaláról kell vizsgálni és elbírálni. Egyéb esetekben a kirendelő vagy a foglalkoztató munkáltató csak akkor mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károsodást előidéző ok nemcsak a saját, hanem a másik munkáltató működési körén is kívül esett, és az annak részéről sem volt objektíve elhárítható. III. A munkaügyi vita elbírálására az a munkaügyi döntőbizottság az illetékes, amelyik a munkáltatói jogokat gyakorló munkáltatónál működik. A kirendelés és az annak folytán végzett munka különféle helyzeteket idézhet elő mind az érdekelt munkáltatókat, mind pedig a kirendelt dolgozót illetően. /. Vannak olyan esetek, amikor a kirendelés tartama alatt a munka irányításával kapcsolatos jogokat, továbbá a munkaviszony megszüntetését kivéve az egyéb munkáltatói jogokat — az Mt. V. 39. §-ában meghatározott rendelkezéseknek megfelelően — az a munkáltató gyakorolja, amelyhez a dolgozót kirendelték (a továbbiakban: foglalkoztató). Minthogy ilyen esetekben a dolgozóval szembeni kötelezettségek — így a kártérítési kötelezettség is — a foglalkoztató munkáltatót terhelik, és a munkavégzésre kizárólag a foglalkoztató munkáltatónak van befolyása; annak elbírálásánál, hogy az élet, egészség vagy testi épség sérelmét a munkáltató működési körén kívül eső elhá113