Sőth Lászlóné: Hagyatéki eljárás. 1960-2001 (Budapest, 2002)

22 ELJÁRÁS A KÖZJEGYZŐ ELŐTT szemben az okirat végintézkedés jellegének a megállapítására nem alkalmas, így tehát a hagyaték átadásának alapjául nem szolgálhat. Ha pedig a közjegyző azt állapította meg, hogy a fentiekre tekintettel az ingatlan nem tartozik a hagyatékhoz és az érdekeltek nyilatkozata szerint egyéb hagyatéki vagyon nincs, a hagyatéki eljárást a He. 32. §-ának (2) bekezdése értelmében meg kell szüntetni. Törvényt sértett tehát a közjegyző és a megyei bíróság akkor, amikor az adott esetben nem a fentiek szerint járt el. Egyébként téves a megyei bíróságnak az a megállapítása is, hogy T. L. és T. I. örökösök a kötelesrész iránti igényük érvényesítésével valójában az ajándékozási szerződés létrejöttét elismerő nyilatkozatukat kívánták visszavonni. A nevezetteknek az ajándékozási szerződés érvényességét elismerő jognyilatkozatát ugyanis olyan kiterjesztő módon nem lehet értelmezni, hogy ezzel együtt a kötelesrész iránti igényükről is lemondtak volna [Ptk. 207. §-ának (2) bekezdése]. így tehát nincs jogszabályi akadálya annak, hogy az ajándékozási szerződésre tekintettel a törvényes örökösök kötelemrész iránti igényt érvényesítsenek. Ha azonban a hagyatéki eljárást hagyatéki vagyon hiányában meg kell szüntetni, az érdekeltek ezt az igényüket csak polgári perben érvényesíthetik. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a közjegyző hagyatékátadó végzésére is kiterjedően hatályon kívül helyezte a megyei bíróság végzését, és a közjegyzőt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 479/1986. sz., BH 1987/8. sz. 279.) 15. Hagyatéki eljárás megszüntetése azon az alapon, hogy a hagyatéki leltárba felvett ingóságok öröklése kérdésében vita van az örökösök között [6/1958. (VII. 4.) IM r. (He.) 64. §] (P. törv. I. 20 733/1964. sz., BH 1965/11. sz. 4664.)* A hagyatéki tárgyalás előkészítése PK 85. szám 16. a) Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához legalább annyi szükséges, hogy külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék és halálesetre szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. E két feltétel bármelyikének hiányában végrendeletről nem lehet szó. b) Valamely alaki kellék hiánya vagy esetleges akarathiba a végrendeletet jogi létezésétől nem fosztja meg, hanem csupán érvénytelenné teszi. Az érvénytelenség hivatalból nem, hanem csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik. * A határozat szövegét „A hagyaték átadása" címnek az „Eljárás vitás ingóság és vitás ingatlan esetében" alcíménél közöljük.