Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

nyes érdekeit már sérti. Ez esetben nem akadálya a korábbi ítélet annak, hogy valamelyik fél a bíróságtól újabb elrendezést kérjen. ítélt dologról ugyanis ilyenkor a tényalap azonosságának a hiányában nem lehet szó. A jogerős ítélet azonban nem erre utal, hanem saját döntését nem véglegesnek tekintve, újabb per indítását tartja lehetőnek „végérvényesen" döntés végett. A kifejtettekből következően a másodfokú ítélet jogszabályt sért. Az ítéletnek rendelkező részét ugyanis az indokolási résszel együtt kell irányadónak tekinteni, és az indokolásban foglalt megállapítások nemcsak tévesek, de a felek jövőbeli joghelyzetét is bizonytalanná teszik. A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította (P. törv. II. 20 849/1987. sz., BH 1988/ ó.sz.179.). 86. Közös tulajdonban álló ingatlan használati megosztásának későbbi megváltoztatásánál irányadó szempontok (Ptk. 140-146. §, PK 8. sz.). Az 594 m2 térmértékű ingatlan 1/4 részben a felperes, 1/2 részben az I. r. alperes és 1/4 részben a III. r. alperes tulajdona. Az I. r. alperes tulajdonrészét a II. r. alperes haszonélvezeti joga terhelte. A haszonélvezeti jogot a földhivatal - az eljárás során törölte. Az ingatlanon két lakóépület van. A felperes és a III. r. alperes kizárólagos használatában van a telek hátsó részén elhelyezkedő lakóépület, az ott létesített szín, valamint az elkerített udvarrész. Az I. r. alperes az utcafronton levő L alakú lakóépület és az előtte levő udvarrész használója. A felperes és a III. r. alperes az I. r. alperes lakóépülete előtt kiépített járdán áthaladva közelítik meg ingatlanrészüket az utcai gyalogosbejárásra alkalmas kapun keresztül. Az ingatlant a tulajdonosok egymás közti megállapodás alapján használják. A jelenlegi használat már évtizedekkel ezelőtt kialakult, és az ingatlant a jogelődök is így használták. Az I. r. alperes használatában álló terület nagysága 241 m2, míg a felperes és a III. r. alperes használatában 353 m2 terület van. Az I. r. alperes udvarrészén virágosrész, termő gyümölcs- és díszfák vannak. A felperes 1980 áprilisában gépkocsit vásárolt. Az 1984. december 14-én előterjesztett keresetében azt kérte, hogy a bíróság jogosítsa fel utcai nagykapu készítésére, és az ingatlan bal oldali részén 3 m széles út létesítésére. Kérelmét azzal indokolta, hogy a személygépkocsija biztonságos tárolásához ilyen bejárati út és kapu szükséges. Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. A III. r. alperes nem ellenezte a kereset teljesítését. Az első fokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. A felperest kötelezte az I. r. alperes részére perköltség megfizetésére. A bíróság a becsatolt okiratokra utalva megállapította, hogy a felperes csak gyalogos bejárat használatára jogosult, mert a tulajdonostársak így állapodtak meg. A másodfokú bíróság megváltoztatta az első fokú bíróság ítéletét, és kötelezte az alpereseket annak tűrésére, hogy a felperes saját költségén, gépkocsi bejárásra is alkalmas kaput létesítsen, és a nyugati telekhatártól számított 3 (három) méteres területsávot gépkocsijával való bejárásra is használhassa. Kötelezte a felperest 4440 forint kár megtérítésére és évi 2050 forint használati díj megfizetésére. Együttes első- és másodfokú eljárási költség megfizetésére az I. r. alperest kötelezte. A másodfokú bíróság kifejtette, hogy a Ptk. 241. §-a lehetőséget nyújt a használat megváltoztatására, ha a szabályozásnál figyelembe vett körülmények utóbb olyan lényegesen megváltoztak, hogy az eredetileg helyesnek mutatkozó elrendezés az okszerű 92