Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

zik iparjogosítvánnyal, ezért a Vt. 4. §-ának (2) bekezdése szerint védjegyoltalom szerzésére jogosult. A T. S. védjegyének törlése folytán nincs olyan korábbi védjegy, amely kizárná az oltalmat akkor is, ha a bejelentés tárgya másnak ténylegesen használt nem lajstromozott megjelöléséhez összetéveszthetőségig hasonlít. Az első fokú végzés elleni fellebbezésében a kérelmező arra hivatkozott, hogy a korábbi tényleges használat alapján nem lehet mindkét használót egyaránt kizárni a védjegyoltalomból, a korábbi tényleges használat alapján kell a jogosultságot megállapítani. Előadta, hogy az első fokú eljárás során bizonyítani kívánta a korábbi használat tényét. Azt is előadta, hogy időközben harmadik személy lemásolta és használja az általa oltalmazni kért megjelölését. A fellebbezés alaptalan. A Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés - azonos vagy hasonló áruk tekintetében -, ha más korábban ténylegesen használt megjelöléséhez az összetéveszthetőségig hasonló. Az adott esetben az „Alex" és az „Alex sport" megjelölés között az összetéveszthetőség megállapítható, az árujegyzék is hasonló. Az is bizonyítást nyert, hogy a kérelmező védjegybejelentése előtt más - T. S. - ténylegesen használta a hasonló megjelölést. Ezért a kért oltalmat a törvény kizárja. Nincs jelentősége annak, hogy a védjegybejelentés előtt többen is használták ténylegesen a hasonló megjelölést, és így egymás használatára tekintettel egyik bejelentő sem szerezhet oltalmat. Saját üzleti tevékenységük körében ugyanis ezt a megjelölést továbbra is szabadon használhatják, kizárólagos használatra jogosító oltalmat nem szerezhetnek. A kérelmező részére engedélyezhető kizárólagos jogot kizárja T. S. használati jogosultsága. A védjegyoltalmi igény tekintetében a Vt. 4. §-ának (1) bekezdése szerint az elsőbbség a bejelentés időpontjához fűződik. Tekintettel arra, hogy a tényleges használatból nem keletkezik kizárólagos jogosultság, nem lehet elsőbbséget adni a védjegyoltalom szempontjából a tényleges használat időpontjától függően. Egyéb rendelkezésre álló adatok szerint T. S. használta korábban a megjelölést. Azon a címen, hogy harmadik személy lemásolta és használja a kérelmező megjelölését, a tisztességtelen gazdasági tevékenység folytatására vonatkozó szabályok szerint lehet fellépni. Erre a védjegyoltalom megszerzése nélkül is lehetőség van. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az első fokú végzést (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 743/1987. sz., BH1988/5. sz. 140.) 73. Nem lehet védjegyoltalmat szerezni az olyan megjelölésre, amelyet a védjegy bejelentése előtt más ténylegesen használt, akkor sem, ha korábban a védjegybejelentő is alkalmazta ezt a megoldást. A védjegyoltalmi igény tekintetében az elsőbbség a bejelentéshez fűződik, ezért a tényleges használat a védjegy bejelentő részére sem biztosít kizárólagosságot a bejelentés előtti időre [1969. évi IX. tv. 3. § (3) bek. c) pont, 5. §, 19.§(1) bek.]. (Legf. Bír. Pkf: IV. 20 870/1986. sz., BH 1987/11. sz. 399.) 74. A védjegyoltalom szempontjából nem alkalmas megkülönböztetésre az a megjelölés, amely kizárólag az áru származási helyét tünteti fel. A magyarországi védjegyoltalom tekintetében azonban a magyarországi viszonyokat kell vizsgálni. A magyar vásárló számára a megjelölés egyértelműen nem azonosítható egy külföldi városnévvel, ha ez a város nálunk általánosságban nem ismert, különösen ha külföldön ez a megjelölés több különböző földrajzi névre vonatkozik (1969. évi IX. tv. 1. § a) és b) pontja, 3.§). A kérelmező gépjárműveket, szerelvényeket és gépjárműalkatrészeket gyárt. Gépjárműveit és ezek alkatrészeit Magyarországon is forgalomba hozza. Járművein a 71