Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 11. kötet, 1986-1989 (Budapest, 1990)

3.3. Találmányi jog 33. A műszaki fejlesztés eredményeit a felszámolási eljárás során is oltalmazni kell. A vállalat vagyonát képező találmányokat, szabadalmakat a leggazdaságosabban kell értékesíteni, és figyelemmel kell lenni a feltalálóknak a találmánnyal kapcsolatos jo­gaira. A műszaki fejlesztés gazdaságilag hasznosítható eredményei a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezet vagyonaként a felszámolás körébe tartoznak [a felszámolási el­járásról szóló, az 1987. évi 22. tvr.-tel módosított 1986. évi 11. tvr. (Fe. tvr.) 3. § (1) bek.]. Ezek között nagy jelentősége van a szabadalomnak, ami a találmány kizá­rólagos hasznosítását teszi lehetővé [a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (Szt.) 11. §]. A gazdálkodó szervezet többféle módon szerezhet szabadalmat; jogutódlásból eredő átszállás, szerződéssel történő átruházás alapján (Szt. 15. §), vagy szolgálati talál­mányra a jogszabály rendelkezése folytán [Szt. 9. § (2) bek.]. Hasonló megítélés alá esik a gazdálkodó szervezetet mint munkáltatót a szolgálati találmányra megillető szabadalmi igény. A felszámoló köteles gondoskodni a gazdálkodó szervezet vagyonának a megőrzé­séről [Fe. tvr. 25. § (1) bek.], ezért köteles megtenni - szabadalmi igény esetében - a szabadalom megszerzése, érvényes szabadalomnál pedig a szabadalom fenntartása érdekében szükséges intézkedéseket (szabadalmi bejelentés, a szabadalmi eljárás során szükséges nyilatkozatok, hiánypótlás, a szabadalom megszerzéséhez, illetve fenntar­tásához szükséges illeték kifizetése). Az ezzel kapcsolatos költségek elszámolására a felszámolási eljárás során felmerült költségekre vonatkozó rendelkezések az irány­adók [Fe. tvr. 30. § (1) bek. a) pont, 20/1986. (VII. 16.) PM rendelet 1. § a) pont]. A felszámolás során a szabadalmat mint vagyoni értékű jogot értékesíteni kell. Az értékesítésnek a forgalomban elérhető legmagasabb áron kell történnie [Fe. tvr. 24. § (1) és (2) bek.]. A szabadalom forgalmi értéke nehezen állapítható meg. Ezért az ellenérték meghatározásánál a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. Ha a talál­mánynak több szabadalmasa van, a felszámoló csak a felszámolás alatt álló gazdasági szervezet hányadával rendelkezik. Ilyenkor a másik szabadalmastársat erre a hányadra elővásárlási jog illeti meg [Szt. 16. § (1) bek.]. Ezért a felszámoló az általa elfogadott vételi ajánlatot köteles a szabadalmastárssal a szerződés megkötése előtt közölni [Ptk. 373. § (1) és (5) bek., 145. § (2) bek.], és az elővásárlási jog gyakorlására meg­felelő határidőt adni. Hasonlóképpen kell eljárni a szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén is. A műszaki fejlesztés gazdaságilag hasznosítható eredményei, a szellemi alkotások (szabadalmak, védjegyek, ipari minták, újítások, a gazdálkodó szervezetek vagyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismeretei és tapasztalatai) szerves - esetenként elválaszthatatlan - részét képezik a felszámolás alá vont gazdálkodó szervezetek va­gyonának. Önálló értékesítésük ez okból gazdaságosan nem mindig valósítható meg. Ezért bár a felszámoló a gazdálkodó szervezet vagyontárgyait külön-külön is értéke­sítheti, törekedni kell a leggazdaságosabb megoldás kiválasztására, így több vagyon­tárgy gazdasági egységként vagy egyes részlegek önálló vagyoni egységként történő értékesítésére. Törekedni kell a gyártásnál megvalósult szabadalom átruházására; ha pedig a szabadalom átruházása más személyek vagyoni értékeit is érinti (pl. szolgá­lati találmány feltalálói), az átruházás ellenértékét elkülönítetten is meg kell határozni. A szolgálati találmányra vonatkozó szabadalom átruházására a felszámolási eljárás során úgy is sor kerülhet, hogy az átvevő átvállalja a feltaláló díjazását, ezt a körül­ményt az átruházás ellenértékének a meghatározásakor figyelembe veszik. Nincsen 45

Next

/
Thumbnails
Contents