Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

A Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében azonos vagy hasonló áruk tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha másnak védjegyoltalom alatt álló vagy korábbi elsőbbséggel bejelentett védjegyével vagy másnak ténylegesen használt, de nem lajstromozott megjelölésével azonos vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít. A védjegyről szóló 1969. évi IX. tv. végrehajtására kiadott 2/1980. (VII. 1.) OMFB—IM számú együttes rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint a Vt. 3. §-a (3) bekezdésének c) pontja alkalmazásában az áruk akkor hasonlók, ha közös rendeltetésük vagy egyéb műszaki, gazdasági vagy értékesítési jellemzőik alapján a vásárlók arra következtethetnek, hogy előállítójuk vagy forgalomba hozójuk ugyanaz a vállalat. Az adott esetben a korábbi lajstromszámozású védjegy árujegyzéke a 31. áruosztályba tartozó „takarmányok állatok részére" árukra vonatkozik, és ezek — a kérelmező által sem vitatottan — az osztályba sorolástól függetlenül azonosak, illetve hasonlónak tekinthetők a „takarmány és takarmány-adalék", illetve „táp és gyógyadalékok takarmányokhoz" termékekkel. A fellebbezés elbírálásánál tehát csak annak vizsgálatára volt szükség, hogy az oltalmazni kért védjegy az összetéveszthetőségig hasonlít-e az OTH határozatában megjelölt, oltalom alatt álló védjegyekhez. A más javára való lajstromozás lehetőségének kizárása az összetéveszthetőség okából elsősorban a vevők érdekeit védi. Az ilyen megjelölések ugyanis alkalmasak arra, hogy a vevőket megtévesszék az áru vállalati származása, közvetve pedig az áru minősége, egyéb jellemzői tekintetében. Az adott esetben a R 172 360. lajstromszámú védjegy téglalap-, az oltalmazni kért ábra pedig négyzetalakú kerettel van ellátva, de ezeken a kereteken belül mindkét ábra azonos mértani alakzatok (fekete és fehér színű négyzetek) azonos rendszerű — sakktábla-szerű megoldásra emlékeztető — elhelyezéséből alakult ki. A bejelentésben megjelölt fekete négyzetalakú keretet felülről övező keskeny fehér rész nem szembetűnő, az összbenyomáson nem változtat. A két ábra összbenyomását figyelembe véve megállapítható, hogy azok — az első fokú ítéletben helyesen mérlegelt — geometriai különbségek ellenére, a vásárlók előtt is összetéveszthetőségig hasonlók. Alaptalanul hivatkozik a kérelmező a fellebbezésben arra is, hogy a 121 519. lajstromszámú védjegyének ábrája azonos a bejelentése szerinti megjelöléssel. A kérelmező részére korábban megadott védjegyoltalom két sorban elhelyezett, csúcsaikkal érintkező fekete négyzetekből álló, keret nélküli, csíkszerűen elhúzódó ábrára vonatkozik, ez lényegesen különbözik a bejelentésben megjelölt ábrától; és a kérelmezőnek erre megszerzett védjegyoltalma semmiben sem érinti az elutasítás jogszerűségét. A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyben hagyta. (Legf. Bír. Pkf. IV. 21 045/1983. sz., BH 1984/10. sz. 398.) 77. I. Azonos vagy hasonló áruk tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha másnak védjegyoltalom alatt álló védjegyével azonos [Ptk. 86. §, 1969. évi IX. tv. 3. § (3) bek. c) pont]. II. A törvény rendelkezésének sérelmével nem lehet védjegyoltalmat engedélyezni még a korábbi védjegyjogosult hozzájárulása alapján sem [Ptk. 86. §. 1969. évi IX. tv. 3. § (3) bek. b) pont]. (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 109/1983. sz., BH 1984/4. sz. 146.) 95