Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

tárból szerzi meg oly módon, hogy vagy az I. r. alperes vagy a javítási munkát megrendelő fél vásárolja meg ezeket a II. r. alperestől. A III. r. alperes által gyártott, a II. r. alperes által forgalmazott és az I. r. alperes által felszerelt sárvédő toldatok fekvő téglalap alakúak. Ezeket két függőleges horony három részre osztja. Felső részükön három kereszthorony és ezek között, illetve mellett elhelyezkedő három furatsor van. A középső rész felső részén kétoldalt egy-egy középfelé dűlő ferde horony látható. II. A felperesek kiterjesztett keresetükben kérték megállapítani, hogy az alperesek bitorolják a felperesek szabadalmát, illetve ipari mintáját. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes egyrészt arra hivatkozott, hogy az általa végzett tevékenység nem hasznosítás, másrészt hogy az általa felszerelt sárvédő gumik eltérnek a szabadalom, illetve az ipari minta által védett megoldástól. A II. és III. r. alperesek azzal védekeztek, hogy az általuk gyártott, illetve forgalmazott sárvédő toldat nem ütközik a felperesek javára védett szabadalmi, illetve mintaoltalomba. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az I. r. alperes tevékenysége nem jelent hasznosítást, és a II., illetve a III. r. alperesek sem bitorolják a felperesek szabadalmát, illetve ipari mintáját. A III. r. alperes által gyártott, illetve a II. r. alperes által forgalmazott sárvédő toldatok nem valósítják meg a főigénypont valamennyi jellemzőjét, mert a kereszthorony a szabadalom szerint hegyesszöget alkot, az alperesek sárvédő toldatán pedig tompaszöget, a két megoldásnál a ferde horony ellentétes állású, a szabadalmi leírás rajza szerint kifelé, az alperesek megoldásánál befelé dől, és funkciójuk sem azonos. A szabadalom szerinti termék a hornyok menti levágással teszi lehetővé jobbos, illetve balos sárvédő kialakítását, az alperesek sárvédő toldatán a ferde horony inkább díszítő jellegű. A mintabitorlást az első fokú bíróság azért nem látta megállapíthatónak, mert a külső kialakítás nem azonos, a két termék nem téveszthető össze. Egyik esetben a külső forma álló téglalap, másik esetben fekvő téglalap, a felperesi mintánál a hornyok alatt két mezőt alakítottak ki, az alperesek sárvédő toldatán négy mező van. A felperesek fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy hasznosításnak minősül a rendszeres előállítás és forgalmazás, ezért az I. r. alperes tevékenysége is hasznosítás. Állították, hogy az alperesek által gyártott, illetve forgalmazott termékben a szabadalmi főigénypont valamennyi ismérve megvalósul. Kereszthorony is van mindkét terméknél, és azonos célt — potenciális vágási vonalat — szolgál. Nincs jelentősége annak, hogy a szabadalmi leírás példaként! kivételi alakjánál a ferde horony eltérő célú — balos, illetve jobbos kialakítást szolgáló — vágási vonalat jelöl, ez a bitorlás szempontjából nem lényeges, mert a szabadalmi igénypont az irányadó. A mintaoltalom vonatkozásában a felperesek arra hivatkoztak, hogy az alperesi terméknél mutatkozó többletek nem zárják ki az összetéveszthetőség lehetőségét. Az alperesek kérték helyben hagyni az első fokú ítéletet. III. A fellebbezés nem alapos. I. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II., törvény (Szt.) 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a szabadalom hasznosítása a találmányok tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítása, használata és forgalomba hozatala. Az Szt. 26. §-a szerint bitorlást követ el, aki a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt jogtalanul hasznosítja. Ezért a perben elsősorban azt kellett vizsgálni, hogy az alperesek által gyártott, forgalmazott, illetve felhasznált sárvédő toldatok a felperesek javára szóló szabadalom megvalósí83