Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

kell vizsgálni. Ha azoknak az összetevőknek (komponenseknek) az egyesítése, amelyek a termék sajátosságainak kialakítása szempontjából fontosak, a kémiai reakció lényeges szerepe nélkül, fizikai műveletekkel történik, az így létrejött terméket — a Vr. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében — nem lehet vegyi úton előállítottnak tekinteni. Az oltalomból való kizártság elbírálásánál közömbös, hogy az egyes összetevőknek — a termék egészén belül — az élettani hatás szempontjából milyen a fontossági sorrendje. Téves ezért a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a kémiai reakció szerepét a termék előállításának abban a részében kell vizsgálni, amely „a találmányi megoldás kialakításával" van közvetlen összefüggésben, és ez — az adott esetben — a hatóanyag létrehozásában valósul meg. 3. A szóban levő esetben a találmány tárgya emulgeálható herbicid készítmény, azaz gyomirtó hatású, hígítható, folyadék alakú növényvédőszer-készítmény. Ez — a szabadalmi leírás tartalmából, de elnevezéséből is következően — összetett, több anyagból készült termék, amely a növényvédelemben gyomirtószerként, folyékony alakban alkalmazható permetezéssel juttatható a rendeltetési helyre. Előállítása a készítmény összetevőinek az összekeverése által, tehát fizikai művelet révén történik. A komponensek helyes megválasztása és aránya a növényvédőszer-készítmény előállításának és az elérni kívánt célra való alkalmazhatóságának fontos technológiai tényezője. Az egyes komponensek önmagukban nem rendelkeznek az összekeverés útján előállt termék tulajdonságaival. A termék — mint növényvédőszer — a növényvédő hatását csak mint a meghatározott komponensekből álló készítmény fejti ki, amelynek létrehozásánál a jó elosztás, a kellő tapadás és egyéb szükséges tulajdonságok biztosításáról is gondoskodni kellett. A készítmény létrehozásához szükséges úgynevezett formálásban (formulázásban), vagyis a hatóanyagnak a növényvédőszer fizikai és egyéb alkalmazhatósági sajátosságait biztosító segédanyagokkal való összedolgozásában pedig a kémiai reakciónak nincs lényeges szerepe. Fontos népgazdasági érdek fűződik a mezőgazdasági termelés eredményességének növeléséhez s általában a mezőgazdálkodás színvonalának emeléséhez. E cél elérésének mai termelési viszonyaink között egyik feltétele az is, hogy mezőgazdaság hatásosan használható és viszonylag egyszerűen, gazdaságosan előállítható készítményekkel, növényvédőszerekkel rendelkezzék, s hogy az ennek elérését szolgáló alkotó munka kellő ösztönzést kapjon. A biológiai hatás felismerésében és különböző komponensek meghatározott arányban való összekeverése útján olyan termék (készítmény) létrehozásában, amely a növényvédelemben sikerrel alkalmazható, az említett gazdasági célt is jól szolgáló — találmányi szintű — alkotó munka nyilvánul meg. Minthogy pedig a szóban levő találmány tárgya — a fentiekből következően — nem vegyi úton előállított termék, téves a másodfokú végzésben kifejtett az az álláspont, hogy a találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban. A másodfokú bíróságnak az első fokú bíróság végzését részben megváltoztató jogerős végzése tehát törvénysértő. Az Szt. 65. §-a — egyebek mellett — akként rendelkezik, hogy a szabadalom megadását elutasító jogerős végzést — az ügy főtárgya tekintetében nem lehet hatályon kívül helyezni, s a Legfelsőbb Bíróság csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozik. E rendelkezésre tekintettel az Elnökségi Tanács megállapította, hogy a másodfokú bíróság jogerős végzése a szabadalmi bejelentést az 1. igénypont tekintetében elutasító részében törvénysértő (Eln. Tan. P. íörv. 20 110/1982. sz., BH 198215. sz. 188.). 67