Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

ismerni a környezetét, a természet és a társadalom jelenségeit. A sajtótájékoztatás és más hasonlójellegű tömegtájékoztatás (a továbbiakban: sajtótájékoztatás) ezt a célt szolgálja, nem csupán természetes érdeklődési igényt elégít azonban ki, hanem társadalmi-gazdasági céljaink elérése érdekében befolyásolhat, helyes magatartásra nevelhet. A sajtótájékoztatás a közgondolkodás formálásának, a társadalmi tudat alakításának és általában a társadalmi atmoszféra-teremtésnek fontos eszköze. Társadalmi rendeltetését azonban csak akkor tudja betölteni, ha híven tájékoztat a valóságról, és közlésével nem sérti más személyiségi jogait és érdekeit. Polgári Törvénykönyvünk a személyiséget hatékony védelemben részesíti. A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. Jogszabályaink a sajtóközlemény (a sajtó, a rádió, a televízió, a filmhíradó közlése) útján a személyiséget ért sérelem orvoslását sajátos anyagi és eljárásjogi szabályok megállapításával teszik lehetővé. A Ptk. 79. §-ában szabályozott sajtóhelyreigazítás intézménye — a Ptk. 84. §-ában meghatározott bármely személyiségi sérelem orvoslására alkalmas általános jellegű személyiségvédelmi intézkedések mellett — a személyiségvédelem sajátos eszköze. A személyiségi jogok és érdekek megsértése egyéb (vagyoni, kereskedelmi, üzleti) érdeket is sérthet. A sajtóhelyreigazítás jogintézménye — bár a törvény a személyhez fűződő jogok körében szabályozza — közvetetten az ilyen jellegű érdeksérelem orvoslására is alkalmas. A jogintézmény az egyéni érdekvédelmen kívül a közérdek védelmét is szolgálhatja: ha a valótlan tartalmú közlemény a közérdeket sérti, az érintett személyen kívül az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) is kérhet helyreigazítást [Pp. 342. § (1) bek.]. A sajtótájékoztatás széles körű nyilvánosságot jelent, az ilyen közléssel elért tömeghatás nagymértékben fokozza a sérelem súlyosságát. Ezért fokozott jogi védelmet tesz szükségessé annak a biztosítékául, hogy a közlés megfeleljen a társadalmi rendeltetésének. A valótlan vagy a valóságot hamis színben feltüntető tényállítás helyreigazítása a sajtónak is érdeke, mert ez egyúttal a valósághű tájékoztatás egyik biztosítéka. A személyiségi jogok védelme mellett segíti megőrizni a sajtó hitelét. Ezeknek a szempontoknak a maradéktalan érvényesítése végett jogunk objektív védelmet biztosít: a helyreigazítási kötelezettség független a sajtószerv vétkességétől. A sajtóhelyreigazítás alkalmazásának a lehetősége azonban a törvény rendelkezései szerint — sajátos céljának megfelelően — több szempontból korlátozott. Nem alkalmas bármiféle személyiségi sérelem védelmére. Csak a jogszabályban pontosan meghatározott személyiségi sérelem orvoslásaként alkalmazható. Helyreigazításra csak valótlan vagy a valóságot hamis színben feltüntető tényállítások közlése (híresztelése) esetében kerülhet sor, és csak akkor, ha a jogsértést a jogszabályban meghatározott sajtóközlemény valósítja meg, és a közlés valakinek a személyére vonatkozik. Valóságos jogsérelem esetén a bíróságnak védelmet kell nyújtania a sérelmet szenvedett számára, és ezzel elő kell segítenie, hogy a sajtó a társadalmi élet eseményeiről a valósághoz híven, tárgyilagosan tájékoztasson, és ne éljen vissza a helyzetével. Ugyanakkor ügyelni kell arra is, hogy a helyreigazítást kérő — társadalmi rendeltetésével ellentétes joggyakorlás útján — ne éljen vissza a sajtóhelyreigazítás jogintézményével. Az említett szempontoknak megfelelően sajtóhelyreigazítás elrendelése iránti igény elbírálásánál is alkalmazni kell a Polgári Törvénykönyvnek azokat az általános szabályait, amelyek szerint a jogok gyakorlását a törvény a társadalmi 30