Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

A perbeli esetben a szerződéses üzlet vezetője a 38/1980. (IX. 30.) MT számú rendelet 3. §-ában foglaltakra is figyelemmel csupán a gazdálkodó szervezet olyan képviselőjének tekinthető, aki a Ptk. 30. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések szem előtt tartásával a szerződéses üzlet működése körében a jogi személy képviselőjeként eljárhat. Helyesen minősítette ezért az első fokú bíróság gazdasági pernek a felek közötti jogvitát, amely gazdasági perben a felperes képviselőjének tekintendő S. F. szerződéses üzletvezető. (Legf. Bír. Pf. III. 21 04011982. sz., BH 1984/2. sz. 3. A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok 3.1. A személyhez fűződő jogok 12. /. Sajtóhelyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény — nevének megjelölésével vagy egyéb módon — utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. II. Sajtóhelyreigazítás elrendelése iránt csak akkor lehet pert indítani, ha a helyreigazítást kérő irat az előírt harmincnapos határidőn belül megérkezik a sajtószervhez. E határidő elmulasztása esetén nincs lehetőség igazolásra. A perben csak az írásban közölt kérelemben megjelölt tényállítások helyreigazítását lehet kérni. III. A sajtóhelyreigazítási per megindítására előírt tizenöt napos perindítási határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták. I. A Ptk. 79. §-ának (1) bekezdése szerint: ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap) rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel — a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül — követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). Sajtóhelyreigazítási igényt az érvényesíthet, akinek a személyhez fűződő jogait megsértették. A jogsértés a szóban levő esetben valótlan tényállítással, illetve való tények hamis színben feltüntetésével valósul meg. Ezért sajtóhelyreigazítást az kérhet, akiről ilyen jogsértő közlés történt. Elsősorban az, akit a sajtóközleményben név szerint megjelöltek. Valakinek a személyére azonban egyéb módon, nevének a megjelölése nélkül is lehet utalni, a közlés a számára ilyen esetben is sérelmes lehet. Ezért sajtóhelyreigazítást az is követelhet, akit név szerint nem jelöltek meg, ha a közlés a személyére vonatkozik, a személyét érinti, feltéve, hogy személye a sajtóközlemény tartalmából valamilyen módon felismerhető. Lehetséges az is, hogy a sajtóközlemény név szerint vagy név nélkül határozatlan, burkolt utalásaival, bizonytalan megjelölésével többeket is sért. Ilyen esetben az érintett személyek közül bárki kérhet helyreigazítást, de csak a saját nevében, és a helyreigazítás tartalma is csupán annak a személyére korlátozódhat, aki igényt érvényesített. Következik ez abból, hogy a sajtóhelyreigazítás személyiségvédelmi eszköz, ezért csak azoknak a tényállításoknak, tényközléseknek a helyreigazítását lehet kérni, amelyek az igényt érvényesítő fél személyére vonatkoznak. A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi szemé27