Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

halála miatt a gépkocsivezetést idegileg nem tudja vállalni. Előadta azt is, hogy új munkakörében kisebb a keresete, mint korábban. Az eljáró bíróságok azonban meg sem kísérelték annak a felderítését, hogy ez a körülmény milyen pontosan kiszámítható anyagi hátrányt jelent a felperesek számára. A munkáltatók megkeresése útján kellett volna tisztázni, hogy a perbeli balesettel okozati összefüggésben bekövetkezett munkahelyváltoztatás milyen keresetveszteséget okozott és mennyi időn át. Fel kellett volna hívni a felpereseket, hogy ezzel kapcsolatos kárigényüket összegszerűen pontosan jelöljék meg. A felperesek a perben nem csupán arra hivatkoztak, hogy a harmadik gyermek vállalása milyen többletköltséget jelent. Azt is előadták, hogy a baleset után életben maradt gyermekük további nevelése, gondozása — átmenetileg — fokozottabb terhet jelentett a számukra testvérének az elvesztése miatt. Ez olyan anyagi hátrány, amely a balesettel valóban okozati összefüggésben lehet, ezért bizonyítása esetében megtérítendő. Ebben a körben szükség van a tényállás felderítésére és bizonyítás felvételére. A hozzátartozó halála esetében a kialakult bírói gyakorlat szerint a társadalmilag elvárt és szokásosnak tekinthető kiadásokat meghaladó összeget nem lehet kártérítésként eredményesen követelni. A halott emlékének a megóvásához igényelhető a temetési szolgáltatások és kellékek ellenértéke az illető eltemettetéséhez szükséges és az általában szokásos mértékben. Igényelhető a sírhely díja, a közeli hozzátartozók koszorújának díja, a temetési szertartás költsége, a közeli hozzátartozók gyászruhájának csökkentett értékű költsége, a részvétlátogatók megvendégelésével kapcsolatos költség stb. Kártérítésként igényelhető végül az átlagos igényű sírkő, síremlék állításának költsége is. Az első fokú bíróság a ténylegesen elkészült síremlék költségének a felét ítélte meg. A másodfokú bíróság telefonközlés alapján állapította meg, hogy a műkő síremlék 10 000 Ft-ba kerül, és ítéletében ezt az összeget vette figyelembe. Álláspontja szerint a felperesek csak „szokványos mértékű műkő" síremlék állításának költségeit igényelhetik. A perbeli adatok szerint a felperesek azért állíttattak mészkőből készült síremléket, mert a műkő rövid időn belül költséges javításra szorul. A szokásosnál lényegesen drágább, nagyobb értékű síremlék költségét általában nem lehet kártérítésként érvényesíteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a legolcsóbb és rövid időn belül további kiadásokat igénylő anyagú, illetve kivitelű síremlék költségét lehetne figyelembe venni. Az eljárt bíróságok nem hívták fel a felpereseket a megfelelő igény érvényesítésére [Pp. 146. § (3) bek.], nem tisztázták azt sem, hogy az alperes a keresetlevél benyújtását megelőzően pontosan milyen károk, költségek címén eszközölt kifizetést a felperesek részére. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte mindkét fokú ítéletet, és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította (P. törv. IV. 20 96711984. sz., BH 198518. sz. 312.). 192. Nem vagyoni kártérítés összegének megállapításánál irányadó szempontok a károsult kiskorú maradandó egészség- és személyiségkárosodása esetén. Általános kártérítés és nem vagyoni kártérítés együttes megállapítása [Ptk. 354. §, 359. § (1) bek., 348. § (1) bek.]. 232