Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

& ^ jogi személy nem vagyoni káráért való felelősség is csak jelentős nem vagyoni hátrány okozása esetében állapítható meg. Az 1. pontban kifejtettek szerint nem vagyoni kár megtérítésére való kötelezésnek jogi személy javára is csak a törvény által meghatározott feltételek együttes megléte esetében van helye. Ehhez a felelősséget megalapozó károkozó magatartás megállapíthatósága mellett az szükséges, hogy a károkozás a jogi személynek a gazdasági forgalomban való részvételét hátrányosan befolyásolja. A gazdasági forgalomban való részvétel hátrányos befolyásolásának sokféle módja lehet, minthogy a jogi személynek is változatos kapcsolatai alakulhatnak ki, s az irányadójogszabályoknak, valamint a szocialista együttélés normáinak megsértése a legkülönfélébb módon vezethet a jogi személy károsodására, ff Bár a törvény csak „hátrányos befolyásolást" említ, a jogintézmény jellegéből azonban az következik, hogy nem jelentős hátrány nem alapozza meg a nem vagyoni kárpótlás iránt támasztott követelést. Jogi személy nem vagyoni kárára is vonatkozik a Ptk. 354. §-ához fűzött indokolásában tett az a megállapítás, hogy nem vagyoni kár megítélésére csak súlyosabb esetekben kerülhet sor. A nem vagyoni kártérítésre való jogosultságot tehát csak a gazdasági forgalomban való részvétel jelentős hátrányos befolyásolása alapozza meg. Abban a kérdésben, hogy az adott esetben ez a jelentős hátrányos befolyásolás megállapítható-e, a bíróságnak a károkozás jellegének, a jogi személy tevékenységi körének, a hátrányok elhárítása lehetőségének s általában az eset összes körülményének körültekintő vizsgálatával kell döntenie. Ilyen jellegű hátrányos befolyásolás megállapítására adhat alapot — egyebek között — a jogi személy személyhez fűződő jogainak (pl. jó hírnevének) megsértése is. Az 1., 2. és 5. pontban kifejtettek megfelelően figyelembe jönnek akkor is, ha a bíróságnak jogi személy károsult nem vagyoni kárpótlás iránt támasztott igénye tekintetében kell döntenie. 9. A fentiekben kifejtett jogelvek — a munkajogi és a szövetkezeti jogi szabályokban megállapított eltérések figyelembevételével — megfelelően irányadók a munkáltatónak és a szövetkezetnek a dolgozó, illetőleg a tag nem vagyoni káráért való felelősségére. (A Legfelsőbb Bíróság 16. számú Irányelve a nem vagyoni kárért való felelősségről, BH 198211. szám.) 189. /. Nem vagyoni kárpótlás összege után a károsodás bekövetkeztétől késedelmi kamat jár. A károsodás bekövetkeztének azt az időpontot kell tekinteni, amikor a társadalmi életben való részvétel vagy az élet tartós, súlyos megnehezedése megkezdődött. Ez az időpont azonban nem esik egybe szükségképpen a károkozó magatartás időpontjával [Ptk. 301. § (1) bek., 354. §, 355. § (1), (2) és (3) bek., 360. § (1) és (2) bek.]. II. Nem vagyoni kár iránt érvényesített követelés tárgyában hozott ítélet jogereje nem zárja ki az abban a perben el nem bírált kamatkövetelés iránt az új kereset indítását [Pp. 229. § (1) bek.]. (Legf. Bir. Pf. V. 20 96111981. sz., BH 1982/6. sz. 241.) 190. Nem vagyoni kártérítés iránt indított perben a károsultat ért hátrányt egészében és egységesen kell értékelni, valamennyi tényezőt együttesen kell mérlegelni. Ezért nem kerülhet sor a nem vagyoni kártérítésnek részben egyösszegben, részben pedig járadék formájában való megítélésére [Ptk. 354. §, 355. § 16. sz. Irányelv]. (P. törv. III. 20 034/1983. sz., BH 1984/2. sz. 60.) 229