Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

közös képviselői hozzanak létre egyesületet. A szervezés engedélyezése a felperes álláspontja szerint olyan hatósági jóváhagyást jelent, amit csak a körülmények lényeges megváltoztatása esetén lehet visszavonni, ezért a szervezés engedélyezése esetén a nyilvántartásba vételt nem lehet megtagadni. Az alperes kérte a kereset elutasítását, lényegében a jogerős határozatban foglalt indokok alapján. Az első fokú bíróság az államigazgatási hatóság határozatát hatályon kívül helyezte, és az államigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. Az indokolás lényege szerint nincs olyan jogszabály, amely az alapszabályban megjelölt tevékenységet kizárná a Ptk. 65. §-ának (1) bekezdése szerint egyesületi célként megjelölt „egyéb" tevékenység köréből. Az egyesület elsősorban az állampolgárok együttműködésének a jogi formája, nem zárható ki azonban a jogi személyek és szervezetek tagsága sem. Megállapította, hogy a nyilvántartásba vétel nem tekinthető kizárólag adminisztratív aktusnak, a nyilvántartásba vételnél kell eldönteni, hogy az engedélyezett szervezés eredményeként létrejövő egyesület megfelel-e a jogszabályban meghatározott követelményeknek. Az első fokú ítélet ellen az alperes fellebbezett, kérte az első fokú ítéletet megváltoztatni és a keresetet elutasítani. Álláspontja szerint az egyesület főtevékenysége gazdasági célra nem irányulhat, erre a célra egyéb jogi formák állnak az állampolgárok rendelkezésére. A kisvállalkozások érdekképviseletének ellátása sem egyesületi feladat, ezzel hivatalos állami szervek is foglalkoznak, ilyen feladatokat a Magyar Kereskedelmi Kamara is ellát. A másodfokú eljárásban a Legfőbb Ügyészség is fellépett, indítványozta az első fokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását. Álláspontja szerint az egyesület célja nem lehet elsődlegesen gazdasági tevékenység. Rámutatott arra is, hogy az alapszabály szerint a nyilvántartásba venni kért egyesület nem az egyes állampolgárok tevékenységének a fejlesztését irányozza elő, hanem gazdasági szervezetek tevékenységének a szervezésére, koordinálására, ügyeik intézésére vállalkozik. E tevékenység meghaladja az egyesületi célkitűzések engedélyezhető körét. Á felperes — lényegében helyes indokai alapján — kérte helyben hagyni az első fokú ítéletet. HL A fellebbezés, illetve a Legfőbb Ügyészség indítványa alapos. 1. Alkotmányunk 6. §-ának (1) bekezdése az állampolgárok alapvető jogai körében rendelkezik az egyesületi jogról. Ezért a Ptk. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében egyesületet alkotmányos joguknál fogva az állampolgárok létesíthetnek. Jogi személy csak az alapszabály külön rendelkezése alapján lehet az egyesület tagja [Ptk. 65. §-ának (2) bekezdése, 1981. évi 29. számú tvr. 1. §-ának (1) bekezdése]. 2. A polgári jog által biztosított jogosultságok gyakorlásának előfeltétele a jogképesség. Ez vonatkozik az egyesület létesítésére is. Jogképes az ember, a jogi személy és az állam (Ptk. 8., 26. és 28. §-ai). Á polgári jogi társaság és a gazdasági munkaközösség nem jogi személy, egyesület tagja tehát nem lehet. A perbeli esetben az alapító jegyzőkönyvben foglalt jognyilatkozatok szerint az alapító tagok különböző polgári jogi társaságok és gazdasági munkaközösségek képviseletében kívánták az egyesületet létrehozni. Erre a Ptk. 65. §-a nem ad lehetőséget. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a jogvita elbírálásánál olyan értelmezés is helyt foghat: az alapító jegyzőkönyv aláírói saját nevükben kívánták létrehozni az egyesüJetet. Erre azonban nincsen lehetőség, mert az alapító 19