Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

évnél hosszabb, a szavatossági igény e hosszabb határidő elteltéig érvényesíthető. Ezek a határidők már nem elévülési, hanem jogvesztő határidők, amelyeket ugyancsak a teljesítéstől kell számítani. II. Nemegyszer előfordul, hogy a szerződés alapján szolgáltatott dolog hibája a szavatossági jogok érvényesítésére megszabott elévülési határidő lejárta után jelentkezik, vagy pedig egyéb menthető ok gátolja a jogosultat az igénye érvényesítésében. Tekintettel arra, hogy a szavatossági jogok érvényesítésére a törvény elévülési határidőt állapít meg, ezért az említett esetekben is az elévülés szabályait kell alkalmazni [Ptk. 326. § (2) bek.]. A jogosult tehát az említett esetekben a szavatossági igényét az akadály megszűnésétől számított három hónapon belül akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból három hónapnál kevesebb idő van hátra. Ha pl. a hat hónapos elévülési határidő jön figyelembe, s a jogosult a hatodik hónap közepén fedezi fel a hibát, a szavatossági jogainak érvényesítésére a hiba felismerésétől számított három hónapig van lehetősége annak ellenére, hogy a hat hónapos elévülési idő közben már eltelt. Olyan esetben viszont, amikor a jogosult a szavatossági igényét a hiba felfedezése után írásban közli a kötelezettel, az elévülés megszakad és az elévülési idő újból kezdődik, mert a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést [Ptk. 327. § (1) bek.]. A forgalmi életben gyakran előfordul, hogy hibás teljesítés esetén a felek — az igényérvényesítésre nyitva álló határidő lejárta előtt — tárgyalásokba bocsátkoznak s a jogosult igénye rendelkezésének valamilyen módjában megállapodnak. Ilyenkor az a rendelkezés jön figyelembe, amely szerint a követelés megegyezéssel való módosítása — ideértve az egyezséget is — megszakítja az elévülést [Ptk. 327. § (1) bek.]. Ha tehát a jogosult és a kötelezett a hibás teljesítéssel kapcsolatos jogvitájukat megegyezéssel rendezték, ezzel az adott esetben irányadó elévülési idő megszakad és egyben újból kezdődik [Ptk. 327. § (2) bek.]. Az újból kezdődő elévülési idő tekintetében természetesen ugyancsak érvényesülnek a Ptk. 308., 326. és 327. §-ában foglalt rendelkezések. Mindezt figyelembe kell venni olyankor is, amikor a felek között nem jön ugyan létre egyezség, de a kötelezett a jogosult követelését elismerő nyilatkozatot tesz. Ugyanis az elismerés is megszakítja az elévülést, tehát az elévülés újból kezdődik [Ptk. 327. § (1) és (2) bek.]. Ha azonban a felek megegyezése vagy az elismerés határidőt is tartalmaz a szavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésére, ez lényegében azt jelenti, hogy a felek jogvitája — az egymással folytatott tárgyalásaik eredményeként — legalábbis időlegesen rendeződött. Ez a rendezés a jogosultra nézve nem idézhet elő hátrányos helyzetet a kellékszavatossági igény érvényesítését illetően. Ezért olyan esetben, amikor a felek megegyezése vagy az elismerés a kellékszavatosság alapján fennálló kötelezettség teljesítésére határidőt is tartalmaz, az elévülés a határidő lejárta után kezdődik. Mindebből az is következik, hogy az elévülés nyugvása vagy megszakadása esetében a Ptk. 308. §-ának (1) bekezdésében meghatározott elévülési idő nyugszik, illetőleg szakad meg [tehát nem a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdésében meghatározott általános elévülési idő]. Nemegyszer előfordulhat az is, hogy a szavatossági hiba csak az adott esetben figyelembe vehető jogvesztő határidő végén jelentkezik. A fogyasztói érdek 797