Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

141. /. Ha a felek az alku eredményeként az adásvétel tárgyát képező több önálló dologra egy megállapodásban egy egységes vételárat állapítanak meg, a feltűnő értékkülönbségre alapított megtámadás esetén az eladott dolgokat együttesen kell értékelni [Ptk. 201. § (2) bek.]. II. Használt dolog adásvétele esetén az eladót — külön kikötés hiányában — nem terheli szavatossági felelősség a dolog olyan hibáiért, amelyek a természetes elhasználódással általában együtt járnak, illetve amelyek a megtekintéskor vagy a kipróbáláskor felismerhetők voltak (Ptk. 305. §). (P. törv. III. 20 12911984. sz., BH 1984/12. sz. 490.) 142. /. Feltűnő értékkülönbség miatt az előszerződés is megtámadható, ha a felek a szerződésre előírt alakban a szolgáltatásban és ellenszolgáltatásban is megállapodtak. Ilyenkor a megtámadás feltételeinek az előszerződés megkötésének időpontjában kell fennállniuk [Ptk. 201. § (2) bek., 208. § (1) bek.]. II. Ha a másodfokú bíróság a fél ellenkérelmét az első fokú bíróságtól eltérően viszontkeresetnek tekinti, az első fokú ítéletet hatályon kívül helyezi, és az első fokú bíróságot új eljárásra utasítja abból a célból, hogy a viszontkereset elbírálásra kerüljön [Pp. 147. § (1) bek., 213. és 252. §]. (P. törv. III. 20 86711983. sz., BH 1984/9. sz. 355.) 143. Az üresen álló családi házak értékesítésére vonatkozó jogszabályok alapján a tanácsi szervek közvetítésével létrejött adásvételi szerződés a polgári jognak a szerződési nyilatkozat megtámadására vonatkozó szabályai szerint megtámadható. — Megtámadásnak helye van a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között mutatkozó feltűnően nagy értékkülönbség címén is. Ilyenkor azonban nagy körültekintéssel kell vizsgálni, hogy — figyelemmel a szerződés létrejöttének és a vételár megállapításainak körülményeire is — a feltűnően nagy értékkülönbség valóban megállapítható-e [Ptk. 210. §, 201. § (2) bek., 46/1974. (XII. 4.) MT sz. r. 1—4. §. 30/1974. (XII. 4.) PM—ÉVM sz. r. 4.§ (1) bek.]. I. Az alperesek osztatlan közös tulajdona volt a ny-i 779. sz. tulajdoni lapon B. 697. hrsz. alatt felvett 2479 m2 területű beépítetlen ingatlan, amelyet felajánlottak értékesítésre az illetékes községi tanácsnak. A községi tanács a felajánlást elfogadta, és vevőként a felpereseket jelölte ki. A Ny-i Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat az ingatlan forgalmi értékét 90 000 Ft-ra becsülte. A felperesek — az 1981. augusztus 15. napján kelt adásvételi szerződés szerint — ezen az áron vásárolták meg az alperesek ingatlanát. Az Országos Takarékpénztár ny-i fiókja a vásárláshoz a felperesek részére 81 000 Ft kölcsönt nyújtott. A kölcsön erejéig az Országos Takarékpénztár javára jelzálogjogot, s annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be a megvásárolt ingatlanra. A felperesek keresetükben arra alapítottan, hogy az ingatlan rossz állapotban van, s ezért az értéke mintegy 60 000 Ft lehet, a szerződést a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között mutatkozó feltűnően nagy értékkülönbség címén megtagadták, és az alpereseket 30 000 Ft vételár visszafizetésére kérték kötelezni. Később azonban a keresetüket — a szakértői véleményre tekintettel — 20 000 Ft-ra leszállították. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték arra hivatkozással, hogy az ingatlanforgalmi vállalat értékbecslése megfelel az ingatlan reális forgalmi értékének. A járásbíróság ítéletével az alpereseket 20 000 Ft visszafizetésére kötelezte, 164