Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

árnyékolása miatt a lakása és a kertjében levő növények nem kapnak elég napfényt, a talaj penészedik. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy a határvonal közelében levő fák árnyékolnák a felperes lakóházát és kertjét. Azzal védekezett, hogy a felperes lakása az építési mód következtében árnyékos, ami meg fog szűnni, mert új házat épít. Az első fokú bíróság mezőgazdasági szakértőt rendelt ki, akinek a véleménye alapján kötelezte az alperest, hogy a szakértő által II. és VI. számmal jelölt fenyőfát vágja ki, a VII. számmal jelölt fenyő alsó ágait vágja le, és telepítse át a IV, jelű orgonabokrot. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. A bíróság a szakértői vélemény alapján azt állapította meg, hogy a kivágásra ítélt fáknál az alperes nem tartotta be az ültetési távolságot. A szakértő által felhívott jogszabály ugyan nem volt még hatályban a fák ültetésekor, a fák azonban árnyékhatást fejtenek ki, amely a kertnél terméskiesést okoz, a lakóház használhatóságát pedig hátrányosan befolyásolja, több villanyáramot kell fogyasztani, és pszichikailag is káros. Az alperes ezért a Ptk. 100. §-a alapján köteles a fákat kivágni, illetve egy fának az alsó ágait levágni. A bíróság foglalkozott a környezetvédelem kérdésével is és úgy foglalt állást, hogy kivételesen rendelte el a fák kivágását, mert nem értékesek, és olyan mértékben megnőttek, hogy előkertbe már nem valók. Nem tartoznak védett fajhoz, bármikor pótolhatók. A fák kivágása nem rontja az utcaképet sem, mert mindkét oldalon kiépített zöldövezet biztosítva van. A megyei bíróság ítéletével helyben hagyta az első fokú ítéletet, elfogadva annak indokait. A jogerős ítéletnek a fák kivágását elrendelő határozata ellen emelt törvényességi óvás alapos. A fák az emberi környezetet védik, kellemesebbé, szebbé teszik. Porelvonó, levegőtisztító hatásuk folytán a lakókörnyezet javításában fontos szerepet töltenek be. Ezért a fák telepítése, a meglevő zöldnövényzet megóvása általános környezetvédelmi érdek. Erre tekintettel a szomszédjogi vitákban általában nem kerülhet sor a fák kivágásának elrendelésére. Tévesen állapították meg a bíróságok, hogy a felperes által megjelölt sérelem akár kivételesen is indokolja a fák kivágását. A perben beszerzett szakértői vélemények szerint a felperes lakóházának, a lakószobának az árnyékolásában mindössze 10%-ban hat közre az alperes előkertjében levő fák lombozata. A nyugati tájolású szobának a homlokzata előtt 2 méter széles előtető van, ez, valamint a felperes által telepített lugas vonja el a napfényt a szobától. A fák kivágása ezért számottevően nem növelné meg a szoba „benapozását". Nem indokolja a fák kivágásának elrendelését az sem, hogy nem tartoznak védett fajtához, és méretüknél fogva nem illenek előkertbe. Ezért a felperes nem követelheti a fák kivágását, hanem igényelheti az árnyékolással összefüggésben esetleg felmerült kárának a megtérítését. Ilyen igényt azonban a felperes nem kívánt előterjeszteni. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek a fák kivágására vonatkozó rendelkezését a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján megváltoztatta, és az erre irányuló keresetet elutasította (P. törv. I.20 231/1984. sz., BH 198512. sz. 58.). 151