Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

— egyebek között — a tulajdonos részéről végzett, az ingatlan értékét növelő építési és más munkák értékét is. Az alperes a fellebbezésében is kifogásolta, hogy a szerzéskori érték megállapításánál a szakértő és az első fokú ítélet az értéknövelő munkák értékét nagyobb összegben határozta meg, mint ahogyan ezt a II. és III. r. felperes kimutatta. P. J-né ingatlanforgalmi szakértő, a II. és III. r. felperes tételes kimutatását ismerve, ettől eltérő, lényegesen nagyobb összegben határozta meg a munka értékét, anélkül azonban, hogy az eltérést részletes számítással vagy egyéb, meggyőző módszerrel alátámasztotta volna. A műszaki természetű munkák értékének ilyen megállapítása — a felek vitájára tekintettel — nem megalapozott. A II. és III. r. felperes az általuk birtokolt ingatlanrészen levő épületben volt lakásonként cserelakást kaptak. Az ő vonatkozásukban tehát a beköltözhetőség hiányának értékcsökkentő hatását [Tvr. 9. § (3) bek.], illetőleg a lakott forgalmi értéket kell figyelembe venni [Tvr. 10. § (2) bek.]. Az ingatlanrész beköltözhető értéke mérlegelési alapot adhat a lakott érték meghatározásához, de a viszonyításnál az ingatlan(rész) egyéb — idetartozó — tényezőit és az ingatlanforgalom törvényszerűségeit kellő mértékben ismerni és értékelni kell. Az elbírált esetben a 650 000 forintra becsült, illetőleg számított beköltözhető érték önmagában nem ad elegendő adatot a 450 000 forint lakott érték meghatározásához. A felsorolt, lakottan eladott összehasonlító ingatlanok pedig közvetlenül nem alkalmasak a szóban levő ingatlan lakott forgalmi értékének meghatározásához, minthogy ez esetben a szerzéskori érték tényezőjének a figyelembe vétele maradna a mérlegelésen kívül. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a további, várhatóan szélesebb körű bizonyítás lefolytatása végett az első fokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illeték megtérítésénél nem a per során később leszállított keresettel érvényesített követelés mértéke az irányadó. A döntésnél a nagyobb összegű, tehát az eredeti keresetben érvényesített követelést kell alapul venni. A másodfokú eljárás költségeit a Legfelsőbb Bíróság csupán megállapította, ezek viselése felől újabb határozatában az első fokú bíróságnak kell döntenie [Pp. 252. § (4) bek.]. (Legf. Bír. Pf. I. 20 94911981. sz., BH 1982/7. sz. 283.) 7. A birtok és a birtokvédelem 129. Állattartás miatt indult birtokháborítási perben azt kell vizsgálni, hogy az adott környezet jellegére is tekintettel megvalósul-e olyan magatartás, amely az összes számba jövő érdek figyelembevételével birtokháborító s környezetet sértő magatartásnak minősíthető. Ebből a szempontból jelentősége van annak is, ha a birtokháborítási panaszló fél olyan környezetbe ment lakni, amelyben — éppen a környezet jellegére figyelemmel — az állattartás nem tilos. Egyes személyek fokozott érzékenysége nem járhat azzal a következménnyel, hogy a szomszéd az államigazgatási hatóság által engedélyezett és ellenőrzött állattartói tevékenység megszüntetésére kényszerüljön [Ptk. 100. §, 188. § (1) bek., 1976. évi II. tv. 39. §]. 146