Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

A lakott ingatlan forgalmi értékének a megállapítása szempontjából jelentősége van annak is, hogy a lakás használója érvényes jogcímen vagy jogcím nélkül lakik-e a lakásban. A jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó részére biztosított cserelakás a forgalmi értéket általában csak abban az esetben csökkenti, ha a használó elhelyezése a tulajdonos kötelessége volt. A rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználat a forgalmi értéket rendszerint nem befolyásolja. A körülményekhez képest a forgalmi érték szempontjából jelentősége lehet a telek és az épület arányának (pl. nagy és értékes telken elavult, kis épület áll vagy fordítva), valamint annak is, ha a telken a lakóházon kívül nem lakás céljára szolgáló, jelentősebb értékű más építmény (raktár, üvegház stb.) is van, és a használó ezeket a cserehelyiségre való igény nélkül adja át. A kifejtett fontosabb szempontokon felül a lakott ingatlan forgalmi értékét egyéb körülmények is befolyásolhatják. Ezeket nem lehet kimerítően felsorolni. Általában az állapítható meg, hogy a forgalmi érték meghatározásánál minden olyan tényezőt figyelembe kell venni, amelyet a forgalmi életben az ügyletkötő felek is figyelembe vesznek (PK431. sz. állásfoglalás, BH 1983/8. sz.). 120. A kisajátított ingatlan lakott értékét elsősorban hasonló adottságú, összehasonlításra alkalmas lakott ingatlanok forgalmi adataival összehasonlítva kell megállapítani. Ha lakott ingatlanra vonatkozó megfelelő összehasonlító adatok nem szerezhetők be, a lakott érték megállapításánál az ingatlan beköltözhető értékéből kell kiindulni. Ebben az esetben azt, hogy a lakottság az ingatlan beköltözhető értékét mennyiben csökkenti, az ingatlanforgalomban kialakult szempontok és arányok körültekintő értékelésével kell meghatározni [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 2. §, 8.§ (1) bek., 9—11. §, PK431. sz.]. (P. törv. I. 20 56911983. sz., BH 1984/10. sz. 399.) 121. /. A kisajátítási kártalanításra vonatkozó jogszabályok a várható termés értéke megtérítésének a feltételéül nem írják elő, hogy a tulajdonos a folyó gazdasági évben a várható termés érdekében munkát végezzen [Ptk. 177., 178. §, 1976. évi 24. sz. tvr. 16. §, 33/1976. (IX. 5.) MT sz. r. 25. § (1) bek. a) pont]. II. A késedelmi kamat — a kisajátítási kártalanítás körében — nem a kisajátított ingatlan elmaradt termésének az értékét hivatott pótolni [Ptk. 177., 178. §, 21/1976. (IX. 5.) PM sz. r. 2. § (1) bek., PK25. sz.]. A K. Városi Tanács VB Igazgatási Osztálya az 1982. május 6-án kelt határozatával az alperes kérelmére kisajátította a h-i 929. számú tulajdoni lapon 893. hrsz. alatt felvett, 4023 m2 területű ingatlanból 2002 m2 nagyságú részt. Kisajátította továbbá teljes egészében a h-i 3457. számú tulajdoni lapon 897/3. hrsz. alatt felvett 4059 m2 területű, valamint a h-i 935. számú tulajdoni lapon 900. hrsz. alatt felvett 3144 m2 területű ingatlant. Az ingatlanok tulajdonosai — különböző arányokban — a felperesek voltak. Az I—II. és a IV—V. r. felperes illetőségét a III. r. felperes özvegyi haszonélvezeti joga terhelte. Az államigazgatási hatóság az ingatlanokért 192 925 forint kártalanítást állapított meg. A felperesek ezt az összeget nem fogadták el, és annak módosítása, illetőleg további 304 635 forint megfizetése iránt a járásbíróságnál pert indítottak. A keresetükben az ingatlanok 1982. évi várható termése értékének a megtérítését is kérték. Ezt az utóbbi követelést teljes egészében a III. r. felperes javára kérték megítélni. Az első fokú bíróság ítéletével a felperesek részére a kisajátított ingatlanokért az államigazgatási hatóság által megállapított összegen felül összesen 121 045 fo131