Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

gok 40—60%-os megosztása mellett. A tulajdoni hányad módosítással elszámolt, a közös építkezés előtti felperesi tulajdoni érték különvagyonként történő térítésének nincs helye, tehát a másodfokú ítélet ezzel kapcsolatos eltérő rendelkezése törvénysértő. 777. Az előzőek szerint megállapított felperesi hányadot meghaladóan az ingatlan a ráépítés tényével az alperes tulajdonába került. Ez eredeti szerzés, amelynek illetékhatása is különbözik a közös tulajdon megszüntetése kapcsán szerzett tulajdoni hányadtól. Ezen túlmenően azonban a közös tulajdon megszüntetésével jogot szerző — az egyidejű teljesítés elvéből következően — tulajdonjogának bejegyzésére csak akkor tarthat igényt, ha a tulajdonába adott hányad ellenértékét teljes egészében megfizette. A ráépítéssel megszerzett tulajdonjog bejegyzésének ezzel szemben nincs akadálya, a valóságos jogi állapot feltüntetése a Ptk. 137. §-ának (3) bekezdésén alapuló jogcímen nem tehető függővé az ellenérték fejében szerzett jog bejegyezhetőségétől. Éppen ezért az ítélet rendelkező részéből mind a szerzési jogcímeknek, mind a különböző jogcímeken szerzett tulajdoni hányadoknak, mind pedig annak, hogy a bejegyzést függőben kell-e tartani és meddig, az ingatlannyilvántartáson történő átvezetésre, illetve illetékkiszabásra alkalmas módon ki kell tűnnie. Az ítéletet az illetékhivatalnak is meg kell küldeni [1972. évi 31. sz. tvr. 14. §-a, 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet — íny. Vhr. — 77. § (1) bekezdés, 76. § (1) bekezdés, 76. § (1) bekezdés d) pont: 11/1966. (VI. 29.) PM sz. rendelet 32. § (1) bekezdés b) pont: PKT 3/1979. sz.]. A másodfokú bíróság ítéletének az a rendelkezése, hogy „a teljes ingatlant az alperes tulajdonába adja" a fentiek értelmében nem megfelelő. IV. Amint erre a Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében rámutatott, szerződéses kikötés hiányában kamat csak a késedelembe eséstől jár. A másik fél tulajdoni hányadát magához váltó tulajdonostárs azonban mindaddig nem esik késedelembe, amíg a bíróság a magához váltási összeget meg nem határozza és a teljesítésre megszabott idő nem telt el (P. törv. II. 20 401/1976. sz., BH 1977/7. sz. 273.). Téves tehát a másodfokú ítéletnek az a rendelkezése, hogy az alperes a kereset benyújtásától kamatot tartozik a felperesnek fizetni. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mindkétfokú bíróságnak a perbeli ingatlanra és a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseit a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az első fokú bíróságot ezzel összefüggésben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. II. 20 320/1983. sz., BH 1984/1. sz. 16.) 106. Ha a bíróság a tartós használatba adott földön emelt épületen fennálló közös tulajdont akként szünteti meg, hogy az épületet valamelyik tulajdonostárs kizárólagos tulajdonába adja, akkor a közös tulajdon ilyen módon történő megszüntetésével a földhasználati jogosultságot is rendezni kell. A földhasználat ellenértékének a meghatározásánál pedig mérlegelni kell azt is, hogy az ingatlan forgalmi értéke időközben emelkedett-e s ha igen, milyen mértékben [Ptk. 148. §, 151. § (2) bek., 1976. évi 33. sz. tvr. 3. § (2) bek., Csjt. 31. § (5) bek.]. (P. törv. II. 20 16311984. sz., BH 1984/11. sz. 444.) 107. Ha a bíróság a közös tulajdonnak társasházzá átalakítását rendeli el, az ítéletnek tartalmaznia kell az alapító okiratnak a jogszabály szerint kötelező tartalmát, valamint ezen felül a felek által lényegesnek tartott kérdések rendezé119