Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 10. kötet, 1982-1985 (Budapest, 1987)

A Fővárosi Bíróság a megváltoztatási kérelmet elutasította. Végzésének az indokolása szerint az a termék, amelyen a mintát alkalmazni kívánják, több szerkezeti elemből álló berendezés. A termék megjelenését meghatározó alkatrészek többségének formai kialakítása a műszaki megoldás következménye. Az abrakos vályút és a fejőteret elválasztó nyakbefogórögzítő rácsozat — a juhok számának megfelelő — osztott kialakítása is funkcionális eredetű, a tartók háromszög alakú formái megoldása viszont lényegében független a kitűzött műszaki feladattól. Ez utóbbi szerkezeti elem azonban nem érvényesül kellő mértékben a termék összhatásában, az oltalmazni kért minta nem alkalmas más hasonló termékektől való elhatárolásra. Az oltalomképességnek nem előfeltétele ugyan az, hogy a megtervezett minta művészi színvonalú legyen (tehát az, hogy az ipari minta egyúttal műalkotásnak is legyen tekinthető), de formaalkotó szellemi tevékenység nélkül mintaoltalom nem adható. Erre tekintettel a megváltoztatás iránti kérelem elutasítása indokolt. Az első fokú bíróság végzése ellen a kérelmező fellebbezett. Kérte az első fokú végzés megváltoztatását, a szabadalom megadását. A fellebbezésében azzal érvelt, hogy az 1978. évi 28. sz. tvr. 1. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján csak akkor lett volna megtagadható a mintaoltalom megadása, ha a minta kizárólag a termék műszaki megoldásának, rendeltetésének a következménye. Az adott esetben azonban a bíróság végzése is megállapította, hogy ez a feltétel nem állott fenn, és egyéb — a kérelmező álláspontja szerint a tvrben nem szereplő — alkalmazhatósági feltételekre hivatkozva utasította el a bíróság a megváltoztatási kérelmet. III. A fellebbezés nem alapos. Az 1978. évi 28. tvr. (a továbbiakban: Tvr.) 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az ipari termék külső formája ipari mintaoltalomban részesülhet, ha új és oltalmát a (4) bekezdés nem zárja ki. A Tvr. 1. §-ának (2) bekezdése szerint új a minta, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt bárki előállíthatta. A Tvr. 1. §-a (4) bekezdésében felsorolt kizáró okok — közöttük a b) pont szerinti — hiánya nem teszi szükségtelenné annak a vizsgálatát, hogy az oltalmazni kért megoldás az ipari termék új külső formájának tekinthető-e. Az első fokú bíróság végzésének az indokolása lényegében helyesen fejtette ki azt, hogy az alperes megoldása nem biztosított az ipari terméknek jellegzetes külső formát, így tehát önmagában az a körülmény, hogy megoldásának egyes elemei — az oldalfalaknál alkalmazott háromszög alakú tartók — függetlenek a műszaki célkitűzéstől, a mintaoltalom megadására nem adnak alapot. A fentiekkel történt kiegészítéssel a Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság végzését a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helyben hagyta. (Legf.íBír. Pkf. IV. 21 058/1984. sz., BH 1985/10. sz. 380.) 81. Ipari mintaoltalomban az ipari termék külsőformája részesülhet. A mintaoltalom terjedelmét pedig a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, illetőleg rajzból megállapítható külső forma határozza meg. Az oltalomképességnek — egyebek között — az a feltétele, hogy a minta a külső formáját tekintve legyen új ÍPtk. 86. §, 1978. évi 28. sz. tvr. !.§(!) bek., 6. § (3) bek.]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 117/1985. sz., BH 1985/12. sz. 467.) 82. A mintaoltalom megszűnése folytán az ipari minta közkinccsé válik, azt tehát bárki jogosult használni. 97