Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

kozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást. II. A Ptk. 137. §-a (2) bekezdésének második mondata értelmében jóhiszemű ráépítés esetén *— megfelelő feltételek mellett — azt is meg lehet állapítani, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonát szerezte meg, a földön pedig földhasználati jog illeti. A törvény határozott rendelkezése szerint ezt a bíróság kifejezetten csak a földtulajdonos kérelmére állapíthatja meg. A ráépítő ezt nem kérheti. Ez a szabály azonban anyagi jogi és nem eljárásjogi jellegű. Ezért a bíróság döntéséhez nincs szükség arra, hogy a földtulajdonos keresetben vagy viszontkeresetben kérje a tulajdonszerzésnek az épületre történő korlátozását. Ilyen rendelkezésre a perben a földtulajdonos ellenkérelme alapján is sor kerülhet. Lehetőség van arra is, hogy a felek a Ptk. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontja értelmében ebben a kérdésben írásban megállapodjanak. De elegendő az is, ha a ráépítő ilyen irányú keresetének (viszontkeresetének) a teljesítéséhez a földtulajdonos a perben hozzájárul. A földtulajdonos perbeli hozzájárulása pótolja a Ptk. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott írásbeli megállapodást. III. A Ptk. 137. §-ának (3) bekezdése szerint: „Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel — a felek eltérő megállapodása hiányában — közös tulajdon keletkezik." A Ptk.-nak ez a szabálya nem korlátozódik a lakóépületekre, alkalmazása független az épület rendeltetésétől. Ezért a közös tulajdon keletkezését — a felek eltérő rendelkezés hiányában — akkor is meg kell állapítani, ha a bővítés, átépítés, hozzáépítés melléképületekre vonatkozik, illetve melléképületet építenek rá olyan ingatlanra, amelyen már volt épület. A'Ptk. 137. §-a (3) bekezdésének második mondata szerint a ráépítő (hozzáépítő) tulajdoni hányadát az egész ingatlanból a hozzáépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani. Nem indokolt azonban tulajdonjogot keletkeztető hatást fűzni az egész ingatlan használhatósága és értéke szempontjából lényegtelen építkezéshez. Nem lehet bármiféle építési munkát közös tulajdon keletkezését eredményező bővítésnek, hozzáépítésnek, átépítésnek tekinteni. Nem eredményezhet közös tulajdont az épület szerkezetét nem érintő karbantartási, korszerűsítési, felújítási vagy más építési munka elvégzése, mégpedig akkor sem, ha esetleg ezáltal az épület beosztása módosul (pl. ajtóáthelyezés). IV. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy közös tulajdonban levő ingatlanra az egyik tulajdonostárs ráépít, illetve a közös épületet bővíti, átépíti, ahhoz hozzáépít. Ha az építkezést közös háztartásban élő hozzátartozók (élettársak) egyikének a telkén végzik, akkor a felek jogviszonya a Ptk. 578. §-a alapján rendezhető. A házastársak közötti jogviszony rendelkezésére pedig elsősorban a Csjt. szabályait kell alkalmazni. Lehetséges azonban, hogy a tulajdonostársak nem házastársak, nem élettársak s nem is közös háztartásban élő egyéb hozzátartozók. Közös tulajdon esetében az ingatlan minden egyes részének egy időben tulajdonosa minden egyes tulajdonostárs. Ezért a közös tulajdonban levő ingatlanra történő ráépítés annyiban sajátos, hogy az építkező egyidőben mind a saját, mind pedig a tulajdonostársai ingatlanára is épít. A ráépítés 77