Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

dosított Ptk. rendelkezéseit az 1977. évi IV. törvény hatályba lépése előtt keletkezett jogviszonyból eredő — jogerős határozattal még el nem bírált — jogokra és kötelezettségekre is alkalmazni kell. 3. A Ptk. 86. §-ának a (4) bekezdése és 87. §-ának a (2) bekezdése értelmében, akinek a vagyoni értékű műszaki ismereteit (tapasztalatait) felhasználják, követelheti a felhasználótól, hogy részesítse őt az elért vagyoni eredményben. Az 1978. évi 2. sz. tvr. 4. §-ának az (1) bekezdése szerint ez az igény a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig gyakorolható. Az első fokú bíróság álláspontja szerint a szabadalom átruházása ennek az igénynek az érvényesítését is 'kizárja. Ez az álláspontja téves. A szabadalom átruházása csak a szabadalomból eredő jogokra és kötelezettségekre terjed ki. Külföldön a találmányt nem védi szabadalom. Az alperes a külföldi céggel szemben nem szabadalom hasznosítási díjat kötött ki. A külföldi cég a Bartha K 61 Aujeszky vakcina vírustörzsének az átadásáért és a vakcina előállítására vonatkozó gyártási műszaki ismeretekért vállalta díj fizetését és nem a szabadalomból eredő kizárólagos hásznosítási jog gyakorlásáért. A rendelkezésre álló adatokból nem lehet megállapítani, hogy a Ptk. 86. §-a (4) bekezdésének, 87. §-a (2) bekezdésének, illetve az 1978. évi 2. sz. tvr. 4. §-a.(l) bekezdésének a feltételei megvalósultak-e. Ennek a tisztázása végett a bizonyítási eljárás folytatására van szükség. a) Fel kell deríteni, hogy a felperes milyen műszaki ismeretékkel és tapasztalatokkal járult a K 61 vírustörzs létrehozásához és a vakcina előállítására vonatkozó gyártási eljárás kidolgozásához. Erre nézve a felek előadása ellentmondó. b) Tisztázni kell, hogy a felperes milyen körülmények között alakította ki a K 61 vírustörzset, dolgozta ki a gyártási eljárást, illetve működött közre vagyoni értékű műszaki ismereteivel, tapasztalataival a gyártási eljárás kialakításában. Ez a tevékenység a munkaköri kötelezettsége-e, illetve nem származott-e a szerződésben vállalt kötelezettségéből. Ebből a szempontból értékelni kell az 1964. évi szeptember 30-án kelt szabadalom átruházási szerződést, amelyben a felperes kötelezettséget vállalt, hogy a találmány tárgyának a megvalósítása érdekében a jogszerzőt mindenben támogatja. Abban az esetben, ha valamely vagyoni értékű műszaki ismereteket jelentő megoldás létrehozása munkaköri kötelezettség vagy szerződéses kötelezettség alapján történt, a dolgozó a munkáltatóval szemben, a kötelezett a szerződés szeririt jogosítottal szemben a Ptk. 87. §-ának (2) bekezdése alapján díjigényt nem érvényesíthet. c) Tisztázni kell az összegszerűséget. Meg kell állapítani, hogy a külföldi céggel kötött szerződés alapján milyen összeg tekinthető a felperes vagyoni értékű műszaki ismeretei, tapasztalatai ellenértékének. Figyelembe kell venni az esetleges terheket is. Teherként nem lehet elszámolni a szabadalom, fenntartási illetékköltségét, mert ez a követelés független a szabadalomtól. Amennyiben a felperes közreműködése csak részleges volt, meg kell állapítani a közrehatás arányát, és így kell a díjalapot kiszámítani. Az összes körülmény figyelembevételével kell meghatározni a Ptk. 87. §-ának (2) bekezdése szerint igényelhető részesedés arányát. Tekintettel arra, hogy az ügyben további jelentős bizonyítási eljárásra 75