Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)
szerint a vállalat igazgatója az újítási javaslatot kísérletre teljes egészében elfogadta azzal, hogy a kísérlet befejezésének időpontja 1967. július 24. Kikötötték, hogy az újító az újítás kísérleteinek a lefolytatásában munkaidőn túl közreműködik, illetve a szükséges munkát elvégzik a külön célfeladatban meghatározott 11 fővel együtt, amelyért az alperes célprémiumot fizet. Az alperes 1967. június 10. napján egy db vibrációs csomagológép határidőre történő elkészítéséért a felperes és további 11 név szerint megjelölt dolgozó részére 12 000 Ft célprémiumot tűzött ki a munkás béralap terhére. Határidőként 1967. július 24. napját jelölte meg azzal, hogy a csomagológépet kipróbálva üzfemszerű használatnak megfelelő állapotban kell átadni, személyenként a premiumot a munkában töltött idő szerint kell elosztani, j A felek 1967. november 231 napján újítási megvalósítási szerződést kötöttek, amelyben a felek megállapították, hogy a felperes újítási javaslata alapján valósult meg a csomagolás gépesítése 1967. november 9-én,. az újítás üzemszerű alkalmazásba vételének az időpontjaként 1967. november 27. napját jelölték meg. A felperes 1968. augusztus 12-én szabadalmi bejelentést nyújtott be az Országos Találmányi Hivatalhoz „Berendezés prizmatikus alakú tömegcikkek félautomatikus vagy automatikus csomagolásra" címmel. Az alperes 1968. szepember 19-én kelt levelében bejelentette az Országos Találmányi Hivatalhoz, hogy a felperes által benyújtott találmányra mint szolgálati szabadalomra igényt tart. A szükséges eljárás lefolytatása után az' Országos Találmányi Hivatal a találmányra szabadalmat adott, szabadalmasként az alperest, feltalálóként V. Gy.-t jelölte meg. 1968. december 13. napján a felek szerződést kötöttek az újítási javaslat hasznosítására. Megállapították, hogy az újítási kísérleti szerződésben meghatározott kísérletek eredményesek voltak, ezért a vállalat a javaslatot hasznosításra elfogadta. Az újítási díj összegét 55 000 Ft-ban állapították meg azzal, hogy ez az összeg egyszer s mindenkorra kielégíti a felperes újítási díj és esetleges találmányi díj iránti igényét is. A díjmegállapításnál azt is figyelembe vették, hogy az újítási javaslatot szolgálati találmányként való elbírálásra és szabadalmaztatásra az OTH-hoz benyújtották. Kimondták, hogy ezután a vállalat szabadon rendelkezik az újítás — esetleges szabadalom — felhasználását illetően a vállalaton belüli bármely területen, de kimondották, hogy ha más vállalatnál használják fel, ha az alperes más vállalat részére értékesíti, az újítóval esetenként szerződést köt. Az alperes 1970. május 12-én a szabadalom hasznosítását a CVTF Vállalat részére 60 000 Ft hasznosítási díj fejében engedélyezte. A peres felek 1970. június 25-én megállapodtak, hogy az alperes a befolyt hasznosítási díj 80%-át fizeti ki a felperesnek feltalálói díjként. 1972. február 21-én új szerződést kötöttek, amely szerint az alperes gépenként 24 000 Ft feltalálói díjat fizet a felperesnek a szabadalomhasznosítás engedélyezésével kapcsolatban befolyt összegből. 1970-ben az alperes 5 gép után 300 000 Ft hasznosítási díjból 240 000 Ft feltalálói díjat fizetett a felperesnek. Az alperes 1973 márciusában két csomagológéppel kapcsolatban 60 000 Ft, egy további csomagológép tekintetében pedig 250 000 Ft hasznosítási díj ellenében engedélyezte a szabadalom alkalmazását, és kifizetett a felperes részére gépenként 24 000 Ft feltalálói díjat. 50