Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

peres jogelődje jogsértést követtek el, amikor id. F. J.-né sírjáról a síremléket eltávolították. Tévedett az ügyben eljáró első fokú és másodfokú bíróság, amikor ebben a kérdésben nem a kegyeleti jogosultság megsértésére vonatkozó szabályokat alkalmazta, és kizárólag azt vizsgálta, hogy melyik fél jogelődje hoszszabbította meg a sír hely használati jogot. A sírhely használat nem eredményez sem tulajdonjogot, sem birtokláshoz való jogot, nem azonosítható semmiféle polgári jogi használati viszonnyal. Sajátos kegyeleti jellegű jogviszonyt jelent. Ezért tévesen állapította meg az első fokú bíróság azt, hogy aki a sírhelyhasználati jogosultságot megszerezte, jogosult az ott levő síremlékeket eltávolítani. Erre a sírhelyhasználati jogra vonatkozó szabályok sem adnak lehetőséget, és ez ellenkezik a sírhely használati jog rendeltetésével. A sírhely használati jog kegyeleti célt szolgál, ezért gyakorlásánál kegyeleti szempontokat kell érvényesíteni. A sírt mindaddig, amíg meg nem szűnik, nem lehet az ott elhelyezett, a benne eltemetett halottat jelölő síremléktől megfosztani. A sír megszűnéséről, megszűnése esetében a benne levő holttest, ezzel együtt a síremlék áthelyezéséről a 10/1970. (IV. 17.) ÉVM—EüM sz. együttes rendelet rendelkezik. A temetőfenntartó nyilatkozataiból kétségtelen, hogy id. F. J.-né sírhelye nem szűnt meg, síremlékének eltávolítása ezért jogosulatlanul történt. Az idézett rendelet 25. §-ának (1), illetve (3) bekezdése alapján történő rátemetés nem jelenti az eredetileg ott eltemetett halott sírjának a megszüntetését, nem eredményezheti síremlékének az eltávolítását. Az alperesek jogosulatlanul jártak el id. F. J.-né síremlékének az eltávolíttatásával, magatartásukkal az elhalt emlékét sértették. Ezért a felperes, mint a meghalt hozzátartozója a Ptk. 85. §-ának (3) bekezdése alapján jogosan lépett fel a sérelem orvoslása végett. 2. A kegyeleti jogot sértő állapot megszüntetése kérdésében a személyiségvédelmi szabályokat és nem a birtokháborításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (Legfelsőbb Bíróság P. törv. IV. 21 373/1977.). Ezért a Ptk. 84. §-ának (1) bekezdésében meghatározott igények érvényesíthetők. A felperes az a) pont alapján követelheti a jogsértés megtörténtének a bírósági megállapítását, és a d) pont értelmében követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén. Az alperesek nem hivatkozhatnak arra, hogy az általuk létesített új síremlék kizárja az eredeti állapot helyreállítását. Ezt az alperesek jogellenesen létesítették, a végrendelet nem jogosította és nem is jogosíthatja fel az alpereseket az eredeti síremlék eltávolítására. Erre a körülményre ezért a Ptk. 4. §-a (4) bekezdése első mondatának a rendelkezése szerint az alperesek nem hivatkozhatnak. Az alperesek jogsértő magatartására tekintettel nem látszik indokoltnak annak a vizsgálata sem, hogy szépészeti vagy gazdaságossági szempontok lehetővé teszik-e a jogsértő állapot megszüntetését. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint nem lehet vizsgálni, hogy milyen költséget okoz a jogsértő félnek a jogsértő állapot megszüntetése. (P. törv. IV. 21 373/1977.). 3. Annak megállapításához azonban, hogy a jogsértő állapot megszüntetése, illetve a jogsértést megelőző állapot helyreállítása hogyan lehetséges, további vizsgálódásra van szükség.. Ennek a meghatározásánál arról is gondoskodni kell, hogy a később betemetett elhalt emlékéhez fűződő kegyeleti 44