Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

által ezt a pert megindító, 1978. október 31-én benyújtott keresetlevél tartalmának az ismertetését. Ez a hiányosság azonban nem ok az első fokú ítélet hatályon kívül helyezésére. Az ítélet indokolásának a későbbi részeiből ugyanis kitűnik, hogy a felperes a perben milyen igényt érvényesített, tehát kitűnik, hogy a kereset elutasítása mire vonatkozik. 2. Valóban okkal kifogásolja a felperes, hogy az első fokú bíróság 14 hónapon át tartó eljárás után hozta meg az ügyben a határozatát, A keresetlevél tartalmából is minden tárgyalás és bizonyítás nélkül megállapítható, hogy a felperes követelése nyilvánvalóan alaptalan. Ezért a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének az i) pontja értelmében idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani. Az a körülmény azonban, hogy az első fokú bíróság a keresetet érdemben tárgyalta, nem jelenti azt, hogy utóbb nem hozhat elutasító határozatot olyan ok alapján, amely már a keresetlevélből is megállapítható. 3. Érdemben a felperes kereseti követelése alaptalan. A felperes helyesen hivatkozik arra, hogy a Polgári Törvénykönyv általánosságban védi a személyhez fűződő jogokat. Ezért a Ptk, 84. §-ának a rendelkezéseit bármiféle személyhez fűződő jog megsértése esetén lehet alkalmazni. Az adott esetben mégsem kerülhet sor ezeknek a polgári jogi szankcióknak az alkalmazására. A Ptk. 84. §-a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a jogsértővel szemben alkalmazható intézkedéseket tartalmazza. Az Oktatási Minisztérium alperes nem követett el sem magatartásával, sem mulasztásával, sem vétkesen, sem vétlenül jogsértést a felperessel szemben. A felperes lényegében a következő igényeket terjesztette elő: a) A Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a jogsértés tényének a megállapítását a felperes gyermeke láthatási ügyével kapcsolatban. Az ügyben az alperes nem járt el, a kifogásolt, határozatokat nem vizsgálta felül, ez nem is tartozott a feladatkörébe, a felperes nem is kérte az alperestől ezeknek az államigazgatási ügyeknek a felülvizsgálatát. Az alperes tehát ezekkel az ügyekkel kapcsolatban jogsértést nem követett, de nem is követhetett el. Így vele szemben alaptalanul kérte a felperes a jogsértés tényének a megállapítását. b) A házasságról, á családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1974. évi I. törvény végrehajtásával kapcsolatban az 1020/1974. (V. 14.) Mt. sz. határozat értelmében az alperes feladatkörébe utalt jogszabály-végrehajtási feladatok a törvény alkalmazásához szükséges végrehajtási jogszabályok megalkotására vonatkoznak. A jogszabályok általános érvényűek, nem egyedi ügyben rendelkeznek, így az állampolgárok személyhez fűződő jogait közvetlenül nem sértik és nem is sérthetik. A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit a törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében az állampolgárok, szervezetek és más személyek viszonyai körében kell alkalmazni. A jogszabályalkotás meghaladja ezt a kört. Ezért a jogszabályalkotással kapcsolatban a Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének a)-pontja alapján nem lehet jogsértés tényét megállapítani, illetve a d) pont szerint nem lehet a sérelmes helyzet megszüntetése végett az erre illetékes szervet jogszabálymódosításra, új jogszabályalkotásra kötelezni. A miniszter ezzel kapcsolatos tevékenységéért csak a minisztertanácsnak, illetve az országgyűlésnek felelős. 41