Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

hatnak azért, mert marxista, a marxizmus elvei szerint próbálta Franz Kafkát értelmezni". Ezzel azonos megítélés alá esik a cikkírónak az a „csodálkozó" véleménye, hogy miért érzi magát fizetett ellenzéknek a felperes. A cikkíró véleményét fejezi ki az a közlés is, amely szerint ennek a csodálkozásnak az az oka, hogy a főiskola elvégzése után egy évvel kinevezték az ország legmodernebb színházába vezető munkakörbe. Megállapította azonban az első fokú bíróság, hogy a felperes nyilatkozatában nincs iMlás arra, hogy Péter Weiss nem ért a színházhoz, sem arra, hogy a felperes ért a színpadhoz. Ellenkezőleg a saját hibáit hangsúlyozza. Ezért ezek valótlan tényközlést jelentenek, amelyeket helyre kell igazítani. A felperes nyilatkozatában nem fogalmazódott meg az az idea sem, miszerint az igazi színházban a színészek csak akkor játszanak, ha eljött az ihlet órája. Az erre vonatkozó helyreigazítási kérelem is alapos. Az első fokú ítélet ellen az alperes fellebbezett, a felperes csatlakozó fellebbezést jelentett be. III. Az alperes fellebbezése alapos, a felperes csatlakozó fellebbezése alaptalan. 1. Az 1977. évi IV. törvénnyel módosított és egységes szövegben közzétett — a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló — 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 79. §-ának (1) bekezdése szerint sajtóhelyreigazítást az kérhet, akiről napilap, folyóirat. . . valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel. A sajtóhelyreigazítás alapja a személyiség sérelme, célja a sérelem orvoslása. Alkalmazási lehetősége azonban korlátozott, kizárólag abban az esetben lehet a Ptk. 79. §-a alapján sajtóhelyreigazítást elrendelni, ha a jogsérelem valótlan tényállítás, illetve való tények hamis színben történő feltüntetése útján valósult meg. Az esetleg sérelmes értékelés, értelmezés, bírálat, újságírói vélemény, értékítélet nem szolgálhat alapul sajtóhelyreigazításra, csak abban az esetben, ha az értékelés (bírálat, vélemény, értelmezés) valótlan tényállítást tartalmaz vagy fejez ki, illetve hamis színben tünteti fel a valóságot. A jogsérelem megítélésénél a tényállításokat, közléseket, kifejezéseket, illetve ezek valódiságát nem lehet formálisan vizsgálni. Tartalmilag kell értékelni, és a sajtóközlemény egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell elbírálni. Csak így lehet megállapítani, hogy valóban történt-e olyan jogsértés, amelynek alapján sajtóhelyreigazításra kerülhet sor. 2. A kifogásolt sajtóközlemény a felperesnek egy művészeti folyóiratban megjelent nyilatkozatára vonatkozik. A felperes nyilatkozata részben a saját célkitűzéseit, elképzeléseit, pályafutását ismerteti, részben bírálatot tartalmaz a jelenlegi társadalmi és színházkultúránk tekintetében. Meglehetősen negatív képet fest a hazai állapotokról. Szerinte színházi életünkben rengeteg a középszerű tehetség, a dilettáns; színházigazgatóink, rendezőink nagyrésze műveletlen, karrierista, munkájuk eredménye poros, unálmas, elavult. A színészek sablonokat alakítanak, eszközeik megcsontosodtak. Bírálja az általa előadott darabok szerzőit is. Déry Tibor drámájának a szövegében nyelvi sallangok vannak, instrukciói mellőzhetők, Rozevicz lengyel szerző gondolatai rendkívül hevenyészettek, vázlatosak . . . Boris Vian darabjai nagyvonalúak, elnagyoltak. Péter Weissnek a Kafka dramatizálása unalmas, roppant sekélyes. A felperes nyilatkozata szerint a magyar szín33