Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 9. kötet, 1980-1981 (Budapest, 1983)

személyhez fűződő jogait (jóhírét, becsületét), illetve elhalt hozzátartozóik emlékét. 6. A jogsértés megállapítása esetében is megalapozatlanul tiltotta el a megyei bíróság az alpereseket általánosságban a mű újabb kiadásától. A Ptk. 84. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyhez fűződő jogaiban sértett fél a sérelmes helyzet megszüntetését kérheti, a b) pont szerint pedig a további jogsértéstől való eltiltásra kerülhet sor. Az újabb kiadás csak a mű jelenlegi alakjában jelent jogsértést. Lehetőség van azonban megfelelő átalakítással a mű jogsértő tartalmának a megszüntetésére. Azt kellett volna tehát kimondani, hogy a mű újabb kiadására csak akkor kerülhet sor, ha az I. r. alperes a művét úgy alakította át, és a fülszöveget úgy módosították, hogy a regény szereplői nem azonosíthatók a felperesekkel és elhalt hozzátartozóikkal, ezért az új kiadás nem sérti a felperesek személyhez fűződő jogait. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (4) bekezdése alapján — az első fokú ítéletre is kiterjedően — hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet. Az új eljárás során a fenti szempontoknak megfelelő bizonyítást kell lefolytatni és határozatot hozni. (P. törv. IV. 21 537/1979. sz., BH 1980/10. sz. 377.) 7. I. Művészi tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni, ha ez nem sérti mások jogait és törvényes érdekeit. Több művész közös név alatt is szerepelhet. Erre akkor is lehetőség van, ha a közös név alatt fellépő előadóművészek egyébként szólóénekesként ismertek. A közös név alatt való fellépés a művészek saját elhatározásának a kérdése, és ehhez hatósági engedélyre vagy hozzájárulásra nincs szükség [Ptk. 77. § (2) bek. 84. § (1) bek. c) pont]. II. Magánszemély nem rendezhet műsoros előadást [1955. évi 13. sz. tvr. l.§(2) bek.]. Az első fokú bíróság által helyesen megállapított tényállást a Legfelsőbb Bíróság is elfogadta ítélkezése alapjául. Ennek az a lényege, hogy az előadóművészi engedéllyel rendelkező hivatásos előadóművész I—III. r. felperesek abban állapodtak meg, hogy műsoros előadásokon „Dankó Pista nótaegyüttes" néven lépnek fel, az előadóművészi engedéllyel nem rendelkező IV. felperes pedig (aki az I. r. felperes férje) társai szereplését üzletileg szervezi meg. Ennek megfelelően a IV. r. felperes közvetítette az I—III. r. felperesek fellépését, akik külön-külön kötöttek szerződéseket a nótaegyüttes közös műsorára és külön kapták meg tiszteletdíjaikat is. A IV. r. felperes gondoskodott az előadások propagálásáról, kinyomtatta a szórólapokat és a plakátokat, biztosította az előadások technikai feltételeit és a színpad megfelelő előkészítését. Ö gondoskodott a világító és erősítő berendezéseknek a helyszínre szállításáról és üzembehelyezéséről is. Egyes műsorokhoz összekötőszöveget is írt és azt több alkalommal maga adta elő. Tevékenységéért különböző jogcímeken, különböző összegeket vett fel. A IV. r. felperes működésével kapcsolatban az alperes 1979. április 24-én körlevelet intézett a megyei tanácsok művelődési osztályaihoz. Ebben kifogásolta, hogy az I—III. r. felperesek a „Dankó Pista nótaegyüttes" nevet használják annak ellenére, hogy a közös név használatára az alperes nem 25