Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

gyártás milyen gazdasági és egyéb előnyöket jelent az esetleges importbe­szerzéssel szemben. Kétségtelen, hogy a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint az importbe­szerzés elmaradásából származó előnyt általában csak akkor lehet figye­lembe veni, ha korábban volt import, illetve azzal határozottan számolni kellett. Ez azonban csak a tényleges gazdasági előny kimutatására vonat­kozik, illetve arra az esetre, ha a hasznos eredmény kiszámítására e nélkül is lehetőség van. Abban az esetben azonban, ha egyébként a hasznos ered­mény ténylegesen nem mutatható ki, az eszmei díjazás tekintetében a bíró­ság azt is mérlegelési körébe vonhatja, hogy a szabadalommal védett eljá­rás alkalmazása mennyivel előnyösebb, gazdaságosabb, mintha a vállalat saját gyártás helyett máshonnan, pl. külföldről szerezte volna be az előállí­tott termék alapanyagát. Mindezeknek a körülményeknek a felderítésére megfelelő adatok, bizo­nyítékok nem állanak rendelkezésre. További jelentős bizonyítási eljárásra van szükség. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése ér­telmében — fellebbezési kérelmek, illetve ellenkérelmek korlátai között — az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az első fokú bíró­ságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. V. Vitás volt a felek között a díjkulcs mértékének a meghatározása, illet­ve a díjkulcsnál figyelembe vehető tényezők alkalmazása és a díjazás kez­dete. Elsősorban vitás volt a találmány színvonalának a kérdése. 1. A díjkulcs meghatározásánál a találmány szellemi, műszaki színvonala döntő jelentőségű. Ezzel kapcsolatban a szakértői vélemény valóban ellent­mondónak látszik. A szakvélemény lényeges tartalma szerint közismert és viszonylag egyszerű vegyület szintézisére volt szükség, és maga a szinteti­záló eljárás sem tekinthető bonyolultnak. Az tűnik ki a szakvéleményből, hogy a felperesek érdeme a megfelelő módszer és a megfelelő paraméterek kiválasztása, amihez hosszadalmas kísérletekre, de alapjában véve rutin­munkára volt szükség. Mindezek ellenére a szakértő azért nyilvánított olyan véleményt, hogy a találmányi színvonal átlagon felüli, mert a kidol­gozott eljárás eltér a korábbi ismeretektől. Ez viszont a találmányi jelleg feltétele, s mint ilyen, a találmányi színvonal eléréséhez szükséges, önmagáT ban azonban nem elegendő annak megállapításához, hogy a találmány át­lagon felüli színvonalú. Nem tűnik ki a szakértő véleményéből, illetve nyi­latkozatából, hogy az átlagon felüli színvonal megállapításánál mire volt te­kintettel, a szokásos műszaki eljárásokra-e vagy más hasonló jellegű talál­mányoknak a színvonalára. Az összehasonlításnál a színvonal megállapítá­sánál ugyanis a más, hasonló jellegű találmányokkal kell a perbeli talál­mányt összevetni. 2. A díj kulcs meghatározásánál csak azokat a szempontokat lehet figye­lembe venni, amelyek a szabadalmi eljárás tényleges alkalmazásához kap­csolódnak. Nem befolyásolja a vállalati hasznos eredményt, ha a találmány alapján készült termék exportképes, de azt nem exportálják. Nincs jelentő­sége annak sem, hogy a szabadalmat egyéb területen is lehet alkalmazni. Ez után csak akkor jár díjazás, ha az alperes valóban alkalmazza egyéb te­rületen is a felperesek eljárását. Nem lehet díjkulcsemelő tényező az igen nagy mennyiségű gyártás. A gyártás mennyisége ugyanis a díjalapot je­lentő hasznos eredményben kifejezésre jut. A bírósági gyakorlat az igen nagy mennyiségű gyártást inkább díjkulcsrontó tényezőnek tekinti, mert a 82

Next

/
Thumbnails
Contents