Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

csak így lehet megállapítani azt, hogy a megoldás létrehozása meghaladja-e a szakember kötelező ismeretein alapuló szokásos szerkesztői tevékenységet. A találmány szellemi alkotás, a Legfelsőbb Bíróság állandó gyakorlata szerint ezért az alkotó jelleg ismérveinek a vizsgálatára is szükség van, a megoldásnak minőségileg újnak kell lennie [PkL IV. 20 553/1976/2.]. Önmagában azonban az a körülmény, hogy a találmányi gondolat utólag természetesnek, egyszerűnek, kézenfekvőnek látszik, még nem zárja ki az alkotó jellegét, a minőségileg új megoldást [Pkf. IV. 21 120/1974.]. 6. Az első fokú bíróság végzése a külön megjelölt előzményeken túl általánosságban utalt arra, hogy egyes ismert elemek egy berendezésben történt egybefoglalása nem eredményezett új hatást. A Legfelsőbb Bíróság több alkalommal rámutatott arra, hogy az ismert elemek felhasználásával készült megoldás is szabadalmaztatható, ha az önmagukban ismert elemek sajátos alkalmazása többlethatással jár [Pkf. IV. 20 525/1975.]. Többlethatásként lehet értékelni az eltérő alkalmazási területet is [Pkf. IV. 20 523/1976.]. Az adott esetben a kérelmező többlethatásként jelölte meg, hogy a berendezés kisipari műhelyek számára használható, olcsó, üzem közben az öntés könnyen félbeszakítható és folytatható. Mindezeknek a körülményeknek a megvizsgálása nélkül megnyugtató módon nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy az egyes, önmagukban ismert elemek felhasználásával kialakított új megoldás eredményezett-e olyan többlethatást, amely lehetővé teszi a szabadalom megadását. Egyébként az első fokú bíróság az ismertetett utalásokon túl részletesen meg sem jelölte, hogy melyek az ismert elemek, illetve hogy pontosan milyen útmutatást kapott a kérelmező az ismert megoldásokból a szabadalmi bejelentés szerinti megoldás egészének és egyes részleteinek a kidolgozásához. Az ilyen általános utalás konkrétumok nélkül nem alkalmas a megoldás újdonságának a megdöntésére [Pkf. IV. 20 526/1975.]. V. Az első fokú bíróság tehát nem derített fel és nem vizsgált meg, illetve értékelt minden adatot, amely az újdonság és a haladó jelleg megállapításához szükséges. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 258. §-a (1) bekezdésének a megfelelő alkalmazásával az első fokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. (Legf. Bír. Pkf. IV. 20 352/1977. sz., BH 1979/4. sz. 148.) 20. A megoldás akkor műszaki jellegű, ha termékben vagy termelési eljárásban változást jelent. Az egyes termékfajták ismérvek szerinti csoportosítása, az egyes terméktípusok azonosítására alkalmas jelölési módszer kidolgozása nem tekinthető műszáki megoldásnak (1969. évi II. tv. 4. §). I. A kérelmező lényegében tömegcikk jellegű termékek típusai azonosítására alkalmas osztályozási és jelölési módszert dolgozott ki a terméktípus ismérveinek számjegyalakban való kifejezésére. Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentést elutasította, mert a bejelentés tárgyát nem tekintette műszaki jellegűnek. A kérelmező a bíróságtól kérte a határozat megváltoztatását. Álláspontja szerint az általa kidolgozott megoldás a tágan értelmezett termelési folyamatban változást idéz elő, ezért műszaki jellegű megoldásnak tekintendő. Rámutatott arra, hogy a műszaki-gazdasági élet fejlődése azt kívánja, hogy a termelési folyamatot átfogóan értelmezzük. A kérelmező szerint az általa 54