Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

egyébként ismert módon kialakított — dugattyús adagoló szerkezetbe. Az összekötőcső a tégelyek átmérőjénél rövidebb. íí. Az Országos Találmányi Hivatal kétségbe vonta a megoldás újdonságát és haladó jellegét, ezért nyilatkozatra hívta fel a bejelentőt, majd a szaba­dalmi bejelentést elutasította. Az elutasító határozat indokolása szerint a tégelymagasság 1/10—1/5-öd részénél elhelyezett összekötés esetén a té­gelyben olvadékmennyiség marad használatlanul, amely más — a 275 064 sz. osztrák szabadalom szerinti — megoldásnál nincsen. Megállapította, hogy a tégely fedelén elhelyezett különféle bevezető nyílások az osztrák szabadalomnál is megtalálhatók. Csupán a két tégely közötti átvezető cső hosszát és kialakításának a módját tekintette eltérőnek, ezt azonban nem tekintette kedvezőbb és célszerűbb kialakításnak. A kérelmező a bíróságtól kérte az Országos Találmányi Hivatal határoza­tának a megváltoztatását. Hivatkozott arra, hogy berendezése a beadagolt anyagnál nagyobb tisztaságú olvadék elvételét biztosítja, mert a könnyebb fajsúlyú szennyeződések a felszínen maradnak, a nehezebb fajsúlyú szeny­nyeződések az átvezető nyílás alsó szintje alatt maradnak vissza. Előadta, hogy a 275 064. sz. osztrák szabadalom nem alkalmas összehasonlításra, mert az annál alkalmazott bevezető nyílások nem védenek az oxidáció el­len, és az anyag továbbításához külön gáznyomásra van szükség. Végül rá­mutatott arra, hogy az összehasonlított megoldások nagyüzemi jellegű be­rendezésekre vonatkoznak, a kérelmező bejelentése kisüzemekben, elsősor­ban csapágyöntésre alkalmazható, ahol nagyon fontos az öntet tisztasága. ííí. Az első fokú bíróság újabb újdonságrontó adatokkal kapcsolatos nyi­latkozatra hívta fel és szóban is meghallgatta a kérelmezőt. A kérelmező új szabadalmi leírást nyújtott be átszövegezett igénypontokkal. Az első fokú bíróság elutasította az Országos Találmányi Hivatal határo­zatának a megváltoztatása iránti kérelmet. Az elutasítást lényegében a kö­vetkezőkkel indokolta: a) a berendezésben szereplő két tégely közötti összeköttetés megismerhe­tő volt Reimer: Druckguss című könyvének a 49. ábrájából, b) az 1 271 322 számú NSZK szabadalmi leírás 14/a jelű átömlőnyílása alkalmas az olvadék felső szintjéről az erősebben oxidált réteg visszatartá­sára és a nagyobb fajsúlyú szennyeződés továbbjutásának a megakadályo­zására, kiküszöbölve a bejelentés szerinti csappantyúkat, amelyek alkalma­zása hátrányos, c) a két tégely közötti összekötőcső magasságának a meghatározása és az ismert berendezésektől való egyéb eltérések nem jelentenek feltalálói tevé­kenységet. Az egyes ismert elemeknek egy berendezésben történő egybe­foglalása újszerű hatást nem eredményezett. A kérelmező fellebbezett az első fokú végzés ellen és kérte annak a meg­változtatását. IV. A fellebbezés alapos. 1. Az Országos Találmányi Hivatal határozata és a Fővárosi Bíróság vég­zése szerint a bejelentett megoldás újdonság és haladó jelleg hiánya miatt nem alkalmas szabadalmi oltalomra. A határozatban, illetve a végzésben feltárt adatok azonban ezt a megállapítást nem támasztják alá. A kérelmező fellebbezésében helyesen hivatkozott arra, hogy az újdonság és a haladó jelleg megállapításánál a szadalmi igénypontokban — elsősor­ban a főigénypontban — meghatározott tárgyi kört és jellemzőket kell fi­52

Next

/
Thumbnails
Contents