Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)
egyébként ismert módon kialakított — dugattyús adagoló szerkezetbe. Az összekötőcső a tégelyek átmérőjénél rövidebb. íí. Az Országos Találmányi Hivatal kétségbe vonta a megoldás újdonságát és haladó jellegét, ezért nyilatkozatra hívta fel a bejelentőt, majd a szabadalmi bejelentést elutasította. Az elutasító határozat indokolása szerint a tégelymagasság 1/10—1/5-öd részénél elhelyezett összekötés esetén a tégelyben olvadékmennyiség marad használatlanul, amely más — a 275 064 sz. osztrák szabadalom szerinti — megoldásnál nincsen. Megállapította, hogy a tégely fedelén elhelyezett különféle bevezető nyílások az osztrák szabadalomnál is megtalálhatók. Csupán a két tégely közötti átvezető cső hosszát és kialakításának a módját tekintette eltérőnek, ezt azonban nem tekintette kedvezőbb és célszerűbb kialakításnak. A kérelmező a bíróságtól kérte az Országos Találmányi Hivatal határozatának a megváltoztatását. Hivatkozott arra, hogy berendezése a beadagolt anyagnál nagyobb tisztaságú olvadék elvételét biztosítja, mert a könnyebb fajsúlyú szennyeződések a felszínen maradnak, a nehezebb fajsúlyú szenynyeződések az átvezető nyílás alsó szintje alatt maradnak vissza. Előadta, hogy a 275 064. sz. osztrák szabadalom nem alkalmas összehasonlításra, mert az annál alkalmazott bevezető nyílások nem védenek az oxidáció ellen, és az anyag továbbításához külön gáznyomásra van szükség. Végül rámutatott arra, hogy az összehasonlított megoldások nagyüzemi jellegű berendezésekre vonatkoznak, a kérelmező bejelentése kisüzemekben, elsősorban csapágyöntésre alkalmazható, ahol nagyon fontos az öntet tisztasága. ííí. Az első fokú bíróság újabb újdonságrontó adatokkal kapcsolatos nyilatkozatra hívta fel és szóban is meghallgatta a kérelmezőt. A kérelmező új szabadalmi leírást nyújtott be átszövegezett igénypontokkal. Az első fokú bíróság elutasította az Országos Találmányi Hivatal határozatának a megváltoztatása iránti kérelmet. Az elutasítást lényegében a következőkkel indokolta: a) a berendezésben szereplő két tégely közötti összeköttetés megismerhető volt Reimer: Druckguss című könyvének a 49. ábrájából, b) az 1 271 322 számú NSZK szabadalmi leírás 14/a jelű átömlőnyílása alkalmas az olvadék felső szintjéről az erősebben oxidált réteg visszatartására és a nagyobb fajsúlyú szennyeződés továbbjutásának a megakadályozására, kiküszöbölve a bejelentés szerinti csappantyúkat, amelyek alkalmazása hátrányos, c) a két tégely közötti összekötőcső magasságának a meghatározása és az ismert berendezésektől való egyéb eltérések nem jelentenek feltalálói tevékenységet. Az egyes ismert elemeknek egy berendezésben történő egybefoglalása újszerű hatást nem eredményezett. A kérelmező fellebbezett az első fokú végzés ellen és kérte annak a megváltoztatását. IV. A fellebbezés alapos. 1. Az Országos Találmányi Hivatal határozata és a Fővárosi Bíróság végzése szerint a bejelentett megoldás újdonság és haladó jelleg hiánya miatt nem alkalmas szabadalmi oltalomra. A határozatban, illetve a végzésben feltárt adatok azonban ezt a megállapítást nem támasztják alá. A kérelmező fellebbezésében helyesen hivatkozott arra, hogy az újdonság és a haladó jelleg megállapításánál a szadalmi igénypontokban — elsősorban a főigénypontban — meghatározott tárgyi kört és jellemzőket kell fi52