Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

fékeinek a kifejtésében, személyiségének az érvényesítésében akadályozhatja. Ezért az ember munkájára, munkájával kapcsolatos magatartására vonatkozó jogszabálysértő minősítés nem csupán a munkajogi szabályokat sérti, hanem a polgári jog által védett személyhez fűződő jogok sérelmét is jelenti, polgári jogi személyiségvédelmi eszközök alkalmazására ad lehetőséget [Ptk. 75. § (l)bek., 78. §]. II. A személyzeti munkában nem érvényesülhetnek szubjektív szempontok, a minősítés nem válhat a személyes ellentétekből fakadó ellenszenv megnyilvánulásának az eszközévé; nem lehet a minősítést megtorló eszközként alkalmazni [1001/1968. (I. 5.) Korm. hat. l/e, 6/a és 6/f pont], III. A bizonyítás azt terheli, aki más jó hírnevének a sértésére alkalmas tényállást közöl, véleményt ad, minősítést készít [Pp. 164. § (1) bek., 1001/ 1968. (I. 5.) Korm. hat. 6/d pont].* I. H. G. felperes korábban mint közgazdász az egyik bank megyei igazgatóságán dolgozott, ahol feladatkörébe tartozott a megyében a mezőgazdaság pénzügyeivel kapcsolatos ügyek intézésében és az azzal kapcsolatos irányításban való közreműködés. 1969-től egy éven át a V-i „Petőfi" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet főkönyvelője volt, majd 1970. szeptember 1-től az alperesnél dolgozott főkönyvelőként. Munkaviszonya 1973. május 31. napján megszűnt, a tényleges munkavégzés alól 1973 februárjában felmentették. 1975. augusztus 15. óta dolgozik ismét, jelenleg egy cipőgyárban elemző közgazdász. Az alperesnél történt alkalmazás ideje alatt minősítést, illetve kiegészítő minősítést nem készítettek a felperesről. A felperes ezért utólag kérte volt munkáltatójánál a minősítés elkészítését. Az alperes közös vállalkozása igazgató tanácsának 1973. november 2-án kelt határozata alapján 1973. december 11. napján készítettek minősítést a felperesről, amelyet K. A., a vállalkozás igazgatója és G. F. az igazgató tanács tagja írt alá. A minősítést a felperessel ismertették, aki arra észrevételt nem tett és azt maga is aláírta. Ezt követően a felperes az 1972. és 1973. évekre prémiumigénnyel lépett fel. Kifogásolta, hogy a vezetők részére járó prémiumot egyedül az igazgató kapta meg. Bejelentést is tett az igazgató tanácshoz, amely szerint K. A. igazgató részére engedélyezett 100 000 Ft összegű — vissza nem térítendő — lakásépítési hozzájárulás ellentétes a jogszabályokkal. Ezután az igazgató tanács újabb határozata alapján 1974. február 5-én új „kiegészítő minősítést" készítettek. Ebben a korábbi minősítés tartalmától eltérően megállapították — többek között —, hogy a felperes mint főkönyvelő pénzügyi irányítása alatt a termelőszövetkezet a csőd szélére jutott. Megállapították, hogy a felperes mint főkönyvelő az alperesnél „nem a legjobb eredménnyel és hozzáértéssel végezte vezetői beosztását", „úgy a tsznél, mint a vállalkozásnál azonos mulasztásokat követett el (pl. a bérnövekményadó és bírságok tömkelege). E tények alapján a vállalkozás is a csőd szélére jutott". Kimondották, hogy a felperes a vezetői munkakört nem tudta betölteni, amelyben közrejátszott sűrű ittassága, emiatt munkahelyén „rossz munkamorál" alakult ki. Megállapították, hogy a felperes leváltása után „úgy a Termelőszövetkezet, mint a vállalkozás gazdaságilag megerő4 Ezt a Korm. határozatot az 1019/1974. (V. 2.) MT sz. rendelet hatályon kívül helyezte. A határozatban foglalt iránymutatás az új jogszabálynak is megfelel. 21