Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

szonélvezet fennállásának ideje alatt a haszonélvezők jogosultak voltak ingyenesen átengedni a területsávot az alpereseknek. Ilyen tényállás mellett az alperesek elbirtoklással nem szerezhettek szolgalmi jogot, mert a Ptk. 168. §-ának (2) bekezdése szerint szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra. A haszonélvezeti jog megszüntetése folytán a felperesek visszavonhatják a területhasználatra adott engedélyt. Más a helyzet, ha az alperesek szolgalmat alapító szerződéssel jutottak az ingatlanok használatához, vagy elbirtoklás útján [Ptk. 168. § (2) bek.] az ideiglenes jellegű melléképületek létesítésére telki szolgalmat szereztek. A tényleges helyzetet a felperesek a tulajdonszerzéskor ismerték, ezért az alperesek birtokvédelemben részesülnek, habár a szolgalom nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve. Haszonélvezeti jogukat azonban a gyakorláshoz fűződő szükséglet mérlegeléséhez képest kell meghatározni, következésképpen az nem terjedhet ki az egész terület birtokbavételére, mert az ilyen használat a tulajdonjogot megfosztaná tartalmától. Ebben az esetben a szolgalom megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges [Ptk. 170. § (1) bek.]. Ezekre nézve tehát az új eljárásban a tényállást tisztázni kell és csak ezt követően hozható a kereseti kérelem tárgyában megalapozott döntés. Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét a járásbíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és a járásbíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 21 124/1978. sz.,BH 1979/9. sz. 287.) 81. Szerződéssel kikötött telki szolgalmi jog megszüntetése csak a körülmények lényeges megváltoztatása esetén követelhető. — Telki szolgalmi jog létesítése vagy megszüntetése esetében a változás áltál érdekelt felet a bíróság kötelezheti az értéknövekedés, illetőleg értékcsökkenés megtérítésére [Ptk. 170. § (1) bek., 241. §]. Az alperes és jogelődje, az időközben meghalt felesége tulajdonában volt D.-ben a B. út mentén fekvő 198 n.-öl nagyságú házhelyingatlan, továbbá az ezzel háttal szomszédos 300 n.-öl nagyságú házasingatlan. Az alperes és jogelődje az 1967. június 11. napján kelt adásvételi szerződéssel eladták a felpereseknek az előbbi egész telekingatlant, valamint az utóbbi házasingatlannak 102/300 részilletőségét. Az adásvételi szerződésben egyúttal a telekingatlan mint szolgáló telek terhére meghatározott helyen 2 méter szélességű útszolgalmi jogot létesítettek a házasingatlan mint uralkodó telek javára. Az adásvételi szerződés alapján az ingatlannyilvántartásban a tulajdonjogot és a telki szolgalmi jogot bejegyezték. A B. út burkolt felületű, de a kőburkolatú úttest és a telekhatár között burkolatlan útsáv is húzódik, és a telektől azt 1 méteres szintkülönbözet választja el. A szemétszállítás és a levélkézbesítés a B. úton történik. A B. út mellett van az alperes vízóra aknája is. Az alperes lakóháza mögött elterülő H. út földút, ez az út az azt határoló betonkerítések között 4 m széles. Azon gépjárművel is lehet közlekedni. A felperesek keresetükben kérték, hogy a bíróság szüntesse meg az úthasználati telki szolgalmi jogot. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződéssel létesítették az útszolgalmi jogot, a léte171