Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

átjárás biztosításával lehetett volna a jogvitát eldönteni. Megalapozatlanul és kellő indok nélkül mellőzték az ügyben eljárt bíróságok ezt a megoldást, ehelyett az alperesek tulajdonában levő ingatlanon át 4,3 méter szélességben és 42,5 méter hosszúságban biztosítottak bejárást a közútról, ami 47 •-öl területet vesz igénybe. A szakértő véleményéből az is megállapítható, hogy az alperesek ebből a nyúlványból csak 1 méteres sávot használnak gyalogbejárásra, a többi részt kertként művelik. Fokozottan méltánytalan tehát az alperesre nézve az, hogy az átjárási lehetőség 4,3 méter széles, nagyrészt kertként művelt sávot érintsen. Az alpereseket terhelő szolgalmi jog meggátolja azonfelül az alpereseket abban is, hogy a V. H. útjánál levő kapu lezárásával elzárják a saját területüket. 2. Eljárási szabályt sértett az első fokú bíróság, amikor teljesen figyelmen kívül hagyta az alpereseknek azt az ellenkérelmét, hogy a szolgalmi jog alapítása esetén ellenszolgáltatást kérnek. Eljárási szabályt sértett a másodfokú bíróság, amikor nem határozott a fellebbezési kérelemnek abban a részében, amelyben az alperesek kifogásolták, hogy az első fokú bíróság nem döntött a szolgalom ellenértéke kérdésében. 3. A telki szolgalmi jog alapításával a felperes ingatlanának értéke emelkedik, az alperesé pedig csökken. Ezért a bírósági gyakorlatban kialakult elveknek megfelelően a bíróság telki szolgalmi jog alapítása esetében a jogszerzőt ellenszolgáltatás megtérítésére kötelezi. Ellenkező esetben a felperes jogalap nélkül gazdagodik az alperesek rovására. 4. A megyei bíróság ítéletében megkereste az illetékes földhivatalt a szolgalmi jog földnyilvántartásba való bejegyzése végett. Ez a rendelkezés törvénysértő. A földnyilvántartásba történő bejegyzés nem elegendő a telki szolgalmi jog keletkezéséhez. A telki szolgalmi jogot az 1972. évi 31. sz. tvr. szerinti ingatlannyilvántartásba, illetve átmenetileg a telekkönyvbe kell bejegyezni. A per adatai szerint a vitás ingatlanokat még a telekkönyvben tartják nyilván, így telekkönyvi bejegyzésre van szükség. Az 1972. évi 31. sz. tvr. 49. §-ának a (3) bekezdése értelmében alkalmazandó 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 87. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a telki szolgalmi jog bejegyzésére irányuló megkereséshez a (2) bekezdésben meghatározott vázrajzra van szükség. Ezért az ítéleti döntés előtt erről is gondoskodni kellett volna. Az előírásnak megfelelő, az ítéleti döntés szerinti változást megfelelően ábrázoló vázrajz nincs az iratok között. Az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mindkétfokú ítéletet a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a városi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 21 363/1977. sz., BH 1978/10. sz. 426.) 79. I. Telki szolgalmat nem lehet létesíteni névleg meghatározott személy javára; a telki szolgalom jogosultja egy telek mindenkori birtokosa [Ptk. 166. §(1) és (2) bek.]. II. A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az a jogosult ingatlanának rendeltetésszerű használatához nem szükséges [Ptk. 170. § (1) bek.]. M. községben a Petőfi u. 7. számú házasingatlan az alperesek tulajdona. 167