Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

gatlanon az 1966. év végén épült kétszintes ház építésénél felhasználták. Az építkezéshez a felperes és felesége felhasználták a társasházilletőségük eladásából befolyt 75 000 Ft-ot és felvettek* 55 000 Ft OTP-kölcsönt. Az alperes is hasonló összegű kölcsönt vett fel. A felperes felesége (az alperes anyja) 1975. március 23-án meghalt. Hagyatékának a fele részét — az egész ingatlan 1/8 részét — az alperes további 1/8 részét pedig az alperes testvére örökölte. Az ingatlan 1/4 részére a felperesnek özvegyi haszonélvezeti joga van. Az ingatlanban a felperes a földszinti, az alperes — családjával együtt — az emeleti lakásban lakik. A kertet a felperes használja. A felperes keresetében haszonélvezeti jogosultságára tekintettel használati díj fizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első fokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes haszonélvezeti joga az eredetileg megvásárolt ingatlanra vonatkozik, amelyen levő épületet azóta lebontották, a helyébe épített ingatlan értéke ennek a sokszorosa, ezért nem lehet olyannak tekinteni, amely az elpusztult dolog helyébe lépett. Erre a felek újabb megállapodása nélkül a haszonélvezeti jog nem terjeszthető ki. Az ítélet ellen a felperes fellebbezett, meghatalmazott ügyvédje azonban a fellebbezést egynapos késedelemmel nyújtotta be. Ezért a Fővárosi Bíróság az 1977. november 17-én kelt végzésével a fellebbezést elutasította. A jogerős első fokú ítélet ellen törvénysértés és megalapozatlanság miatt emelt törvényességi óvás alapos. 1. A haszonélvezeti jog az ingatlanra vonatkozik. Az ingatlanon levő épület a Ptk. 97. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel osztja az ingatlan jogi sorsát. Ezért az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog kiterjed az ingatlanon levő épületekre is. Tévesen hivatkozott az első fokú bíróság arra, hogy a haszonélvezeti joggal terhelt dolog elpusztult. A telek nem pusztulhatott el, a rajta levő épület sem pusztult el, mert azt részben a tulajdonosok bontották le és helyette másik épületet létesítettek. Az új épület — a per eddigi adatai szerint — túlnyomórészt a haszonélvezetre jogosultak költségén készült. 2. A szerződésen alapuló haszonélvezeti jog a Ptk. 158. §-ának (1) bekezdése szerint az ingatlannyilvántartásba (az adott esetben a telekkönyvbe) való bejegyzéssel keletkezik. A telekkönyv az 1972. évi 31. sz. tvr. 49. §-a (3) bekezdése folytán alkalmazandó 54/1960. (XI. 27.) Korm. sz. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében a bejegyzett jogok fennállását hitelesen tanúsítja. Mindaddig tehát, amíg a telekkönyvi bejegyzést nem törlik, illetve bírósági ítélet nem szünteti meg vagy nem korlátozza a felperes haszonélvezeti jogát, azt fennállónak kell tekinteni. A haszonélvezet kiterjed az egész ingatlan, valamint a rajta levő épületek 1/2 részére. További 1/4 rész után a felperest özvegyi haszonélvezet illeti meg, 1/4 résznek pedig a tulajdonosa. 3. A Ptk. 157. §-ának (1) bekezdése értelmében a haszonélvezeti jogosult a birtokban tartás és használat mellett a dolog hasznainak szedésére is jogosult. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy amennyiben nem saját maga használja a dolgot, használati díjat követelhet. Ha pedig a haszonélvezeti jog a dolog nagyobbik részére vonatkozik, mint ahogy a haszonélvező ténylegesen a dolgot használja, a használatból elvont rész tekintetében követel162