Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

68. Ha a bíróság a közös tulajdont akként szünteti meg, hogy a közös tu­lajdon tárgyát megfelelő ellenérték fejében másik tulajdonostárs tulajdo­nába adja, az ellenértéknek részletekben történő megfizetését akkor enge­délyezheti, ha ez a jogosultra nem méltánytalan [Pp. 117. § (2) bek., Ptk. 148. § (2) bek., PK 10. sz.]. A bíróság egy korábban folyamatban volt perben hozott jogerős ítéleté­vel a felperesnek és az I. r. alperesnek a házasságát felbontotta, a fel­perest a közös tulajdonukban levő öröklakás elhagyására, az I. r. alperest pedig a felperes javára 10 000 Ft kárpótlás megfizetésére kötelezte. A felperesnek és az I. r. alperesnek 1/2—1/2 arányban volt közös tulajdo­na a fenti öröklakás. Ennek közös tulajdonát az első fokú bíróság az ítéle­tével oly módon szüntette meg, hogy a felperes tulajdoni illetőségét az alperes tulajdonába adta, az I. r. alperest pedig 150 000 Ft megváltási ár­nak 180 nap alatti megfizetésére kötelezte azzal, hogy a még fennálló OTP­tartozást az I. r. alperes átvállalja. A bíróság a magához váltási ár megfize­tése esetére elrendelte a felperes illetőségére az I. r. alperes tulajdonjogá­nak bejegyzését és mindezek tűrésére a II—IX. r. alpereseket kötelezte. A másodfokú bíróság a megváltási ár összegét 156 000 Ft-ra emelte fel. Kötelezte az I. r. alperest, hogy ebből 40 000 Ft-ot 15 nap alatt, a hátralékot pedig havi 1000 Ft-os részletekben fizesse meg. Kimondta, hogy egy rész­let elmulasztása esetén a hátralék egy összegben esedékessé válik. A másodfokú bíróság ítéletének a részletfizetéssel kapcsolatos indokolá­sa szerint az I. r. alperes igazolt bruttó jövedelme havi 6563 Ft. A vagyoni helyzete, egy kiskorú és egy nagykorú, de tovább tanuló felnőtt gyermeké­vel szemben fennálló tartási kötelezettsége indokolta az I. r. alperes anya­gi teherbíró képességével arányban álló részletfizetés engedélyezését. A jogerős ítéletnek a részletfizetéssel kapcsolatos rendelkezése ellen meg­alapozatlanság és törvénysértés miatt emelt törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság már számos (egyebek között a BH 1977/7. sz-ban 274. sorsz. alatt közzétett) határozatában kifejtette, hogy a bíróság a kö­zös tulajdon megszüntetése esetén a megváltási árnak részletekben történő megfizetését akkor engedélyezheti, ha az a jogosultra nem méltánytalan [Pp. 217. § (2) bek., PK 10. sz.]. Az alperesnek a 40 000 Ft megfizetése után fennmaradó 116 000 Ft hátra­lék megfizetésére adott havi 1000 Ft részletfizetés esetén a teljesítés tíz év­re húzódnék el, ez pedig a felperesre nyilvánvalóan méltánytalan lenne. Ha az alperes nem kötelezhető olyan magasabb összegű részlet fizetésére, amely már nem sérti a felperes méltányos érdekeit (új lakás szerzése stb.), a közös tulajdont más módon kell megszüntetni. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság íté­letének a részletfizetéssel kapcsolatos rendelkezéseit a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot ebben a keretben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 002/1978. sz., BH 1979/1. sz. 21.) 69. I. A házasingatlan közös tulajdonának megszüntetése során akarata ellenére csak a bennlakó tulajdonostársat lehet a másik (többi) tulajdonos­társ illetőségének magához váltására kötelezni. Ilyenkor is vizsgálni kell azonban, hogy a bennlakó a megfelelő ellenértéket méltányos érdekének a sérelme nélkül meg tudja-e fizetni. 153

Next

/
Thumbnails
Contents