Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

szerződés alapján jutott, tehát olyan helyzetet kell teremteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. Mindkét fél a kapott szolgáltatás vagy más vagyoni előny természetben vagy értékben való visszatérítésére kö­teles. Ezek szerint a szerződéskötés előtt fennállott helyzetnek a Ptk. 237. §-a (1) bekezdésén alapuló visszaállítása során a fél új tulajdont nem szerez, mert a szerződés érvénytelensége visszahat a szerződéskötés idejére, és így az eredeti állapot helyreállítása nem vonható az említett jogszabályokban írt „megszerzés" fogalmi körébe. Ugyancsak nem tekinthető új tulajdonszerzésnek, ha az ingatlant átruházó szerződés felbontására (Ptk. 319. §); az ajándék visszakövetelése folytán az ajándékozott ingatlan visszaadá­sára [Ptk. 582. § (1)—(3) bek.]; a tartási, életjáradéki szerződésnek a felek megfelelő kielégítésével tör­ténő megszüntetésére [Ptk. 589. § (2)—(3) bek.] kerül sor. Ezekben az ese­tekben is a szerződéskötés előtti állapot visszaállításához hasonló helyzet keletkezik. Az említett jogszabályok ezekre az estekre sem tartalmaznak tulajdon­szerzési korlátozást, ezért nincs szükség a szerzőképesség vizsgálatára. Ha az említett jogkövetkezmények folytán valamely személy vagy csa­lád ingatlan tulajdona a jogszabályokban meghatározott mértéket megha­ladja, a tulajdonost az említett rendeletek 8. §-a szerinti elidegenítési köte­lezettség terheli. (PKT 1/1979. sz., BH 1979/3. sz.) 41. A tulajdonszerzési korlátozás vizsgálatával kapcsolatban a szerző fél­nek az államigazgatási szákigazgatási szerv által záradékolt nyilatkozata a bíróságot nem köti, a bíróság azt a perben felülbírálhatja. Az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről a 31/1971. (V. 5.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban R. I.), az ennek végrehajtására ki­adott 25/1971. (X. 5.) ÉVM—IM számú együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr. I.) és az ezeket módosító rendeletek, az állampolgárok lakás- és üdülő­tulajdonának egyes kérdéseiről pedig a 32/1971. (X. 5.) Korm. számú ren­delet (a továbbiakban: R» II.), a végrehajtásáról szóló 26/1971. (X. 5.) ÉVM—IM számú együttes rendelet (a továbbiakban: Vhr. II.) és az ezeket módosító rendeletek rendelkeznek. Az R. I. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint — hasonlóan az R. II. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltakhoz — a tulajdonszerzésre irányuló szerződést illeték kiszabása végett elfogadni és a tulajdonjog be­jegyzésére vonatkozó kérelmet teljesíteni csak akkor szabad, ha a szerző fél igazolja, hogy nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá. A Vhr. I. 10. §-ának (1) bekezdése és a Vhr. II. 8. §-a pedig akként ren­delkezik, hogy ezt a körülményt a szerző fél által kiállított és az állandó lakóhelye szerint illetékes államigazgatási szakigazgatási szerv által zára­dékolt nyilatkozattal kell igazolni. Nem rendelkeznek a tulajdonszerzést korlátozó jogszabályok arról, hogy az említett záradékolt nyilatkozatot a bíróság előtt folyó perben is be kell szerezni, illetőleg hogy a bíróság a tulajdonszerzési korlátozás kérdésének eldöntését köteles lett volna az államigazgatási szakigazgatási szerv elé ter­jeszteni. Az említett jogszabályi rendelkezések helyes értelme szerint a bíróság 111

Next

/
Thumbnails
Contents