Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 8. kötet, 1978-1979 (Budapest, 1982)

Végül az I—II. r. felperesek által másodízben előterjesztett kereseti kérelmet idézés kibocsátása nélkül elutasító jogerős bírói végzés sem helytálló. A felperesek e kérelmükben — értelemszerűen — a közgyűlési határozat pótlását kérték a bíróságtól, mivel a közgyűlés az alperes távolléte miatt nem foglalt állást az alapító okirat E) pontja alkalmazásának a kérdésében. Eszerint pedig „a rendeltetésszerű használattól a tulajdonostársak érdekeinek sérelmére valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül egyik tulajdonostárs sem térhet el". Az alperes kötelessége lett volna tehát az alapító okirattól eltérő közgyűlési határozat kieszközlése. A felperesek ilyen tárgyú kérelmét az előző perben eljárt bíróságok nem bírálták el, tehát ítélt dologra hivatkozással kereseti kérelmük nem lett volna elutasítható. A felpereseket igényeik érvényesítésétől nem lehet pusztán olyan okkal elzárni, hogy az alperes a közgyűlésen nem vesz részt, tehát kérelem hiányában ügyében határozat nem hozható. A hiányzó határozat pótlása — amint a jogerős ítélet ezt ki is fejti — a bíróság feladatkörébe tartozott volna. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. I. 20 125/1978. sz., BH 1979/3. sz. 109.) 37. Közös tulajdon esetében a tulajdonostárs nem köthet harmadik személlyel a közös ingatlan használatára vonatkozóan a másik (többi) tulajdonostársra is kiható megállapodást. — A birtokháborítás megállapításánál azt kell szem előtt tartani, hogy a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné [Ptk. 191. §, 100. §]. (P. törv. I. 20 867/1977. sz., BH 1978/6. sz. 245. — L. 124. sorszám alatt.) 38. A jóhiszemű ráépitőnek a földtulajdonossál szembeni tulajdonjogi igénye jellegén nem változtat az a körülmény, hogy a házasingatlan tulajdonát időközben jóhiszemű harmadik személy megszerezte [Ptk. 137., 138. §, 115. § (2) bek.]. (P. törv. V. 20 958/1977. sz., BH 1978/9. sz. 378. — L. 57. sorszám alatt.) b) A tulajdonjog megszerzése 39. A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvényt az 1977. évi IV. törvény módosította és megállapította annak az egységes szövegét. A módosítás folytán szükségessé vált egyes polgári kollégiumi állásfoglalások hatályon kívül helyezése, míg más állásfoglalások módosítása, az állásfoglalások és a módosított törvény szövege között az összhang megteremtése. Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma felülvizsgálta az állásfoglalásait és ennek alapján a következők szerint határozott. 7. A Polgári Kollégium — figyelemmel arra, hogy a módosított Polgári törvénykönyv (Ptk.) az alábbi állásfoglalásokat részben törvénybe iktatta, 97