Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

A másodfokú bíróság ítélete nem hagy kétséget a tekintetben, hogy a túlépítéssel elfoglalt 2,3 öl és 0,8 öl nagyságú területrészt végeredményben az alperesek tulajdonába kívánta adni. A Ptk. 116. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint pedig, ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot telekkönyvön kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát a telekkönyv feltüntesse. Az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. sz. tvr. végrehajtásáról kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM sz. rendelet 64. §-ának (2) bekezdése és 68. §-ának (2) bekezdése szerint azonban engedélyhez kötött területváltozás esetén már a vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell az engedélyező szerv megnevezését, az engedély számát és keltét is. Nem vezethető át a földrészlet határvonalában történt változás, ha ahhoz az építésügyi hatóság engedélye (jóváhagyása) szükséges és az hiányzik. Márpedig a telekalakításról szóló 29/1971. (XII. 29.) ÉVM sz. rendelet 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében az építésügyi hatóság engedélye szükséges belterületen a földrészletek alakjának vagy terjedelmének bármilyen megváltoztatásához. Mindezekből következik, hogy túlépítéssel sem lehet új telket, illetőleg önálló ingatlant olyan határokkal kialakítani, amely a jogszabály előírásával ellenkezik. Abban a kérdésben viszont, hogy az új telek kialakítható-e, az építésügyi hatóság hivatott dönteni. Tévedett és törvényt sértett tehát az ügyben eljárt másodfokú bíróság, amikor a felperesi ingatlanhoz tartozó 2,3 öl, illetve 0,8 öl nagyságú területrészeket az alperesek tulajdonába adta és az alpereseket megváltási ár fizetésére kötelezte. Ha ugyanis az építésügyi hatóság a telekalakításhoz engedélyt nem ad, az alperesek a túlépített részben idegen területet használnak, amelyért — mindaddig, amíg a túlépítés fennáll —, használati díjat vagy egyébként kárpótlást kötelesek fizetni, tulajdonul azonban nem szerezhetik meg a túlépített részt. A túlépítés megszűnésével pedig a használati díj fizetési vagy egyéb kárpótlási kötelezettségük megszűnik. (P. törv. I. 20 470/1975. sz., BH 1976/7. sz. 312.) 42. I. Az ingatlan határvonalát a telekkönyvi térképen megjelölt határvonalak szerint kell megállapítani. Ezeket a határvonalakat jogos igény jennállása (pl. elbirtoklás) esetén is csak az építési hatóság engedélyével lehet megváltoztatni [29/1971. (XII. 29.) ÉVM sz. r. 38. § (2) bek. b) pont]. II. Eljárás aggályos szakértői vélemény esetén [Pp. 182. § (3) bek.]. A felperes és a perben nem álló házastársának közös tulajdona az az ingatlan, amelyet 1965-ben vettek és amelyben 1947. év óta laknak. A szomszédos ingatlan az alperes tulajdona. A nevezett 1952-ben ajándékozás címén szerezte meg ennek az ingatlannak a tulajdonjogát. Az alperesnek ezen a telken hétvégi háza van. A felperes a keresetlevelében előadta, hogy az alperes az ingatlanaikat elválasztó közös határvonalon eperbokrokat ültetett, amelyek akadályozzák kerítés létesítését. Kérte az alperesnek a növényzet eltávolítására kötelezését, valamint azt, hogy a bíróság az ingatlanok közötti határvonalat ítélettel állapítsa meg. Az első fokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a peres felek szom80