Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

40. A tulajdonos jogosult a szomszéd már meglevő kerítése mellé a saját ingatlanán újabb kerítést emelni; a falból épített kerítést azonban úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos építési telek és az azon levő létesítmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza [Ptk. 103. §, OÉSZ 13., 44., 140., 141. §]. A felperes lakóháza telkének egy részét még 1970-ben eladta az alperesnek házépítés céljára. Az alperesek a két telekingatlan határvonalába dróthálóból készült stabil kerítést létesítettek, majd 1973-ban felépítették lakóházukat. így a felek lakóházainak udvari része lényegében egymással szemben helyezkedik el. Az alperesek a házuk udvaráról a dróthálókerítésen keresztül átlátnak a felperes udvarába. A jó viszony a felek között fokozatosan megromlott, ezért a felperes a saját költségén az alperessel határos vonalon 2 m magas falkerítést kívánt építeni, hogy ezáltal az átlátást is akadályozza. Az alperesek tiltakoztak a falkerítés építése ellen. A felperes keresetében az alpereseket a falkerítés építésének tűrésére kérte kötelezni. Az első fokú bíróság a fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítéletével a felperes keresetét elutasította. Tényként megállapította, hogy amikor a felperes anyja szemetet öntött ki, az alperesek erről fényképfelvételt készítettek, ez azonban egymagában nem valósított meg olyan magatartást, amely a Ptk. 100. §-ában foglaltakra figyelemmel a szomszéd felperest szükségtelenül zavarná, vagy jogai gyakorlását veszélyeztetné. A fényképfelvétel által az alperesek a jogos érdeküket kívánták csak megvédeni, mert éppen ezzel kívánták tanúsítani a felperes birtokháborító magatartását. Kiemelte még a bíróság, hogy az az oldal, ahová a falkerítést kívánja a felperes építeni, nem a felperes, hanem éppen az alperesek építési frontja. Ha tehát a felperes az említett határvonalra falkerítést építene, az alperesnek jogos érdekét veszélyeztetné. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A Ptk. 103. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a földeket kerítés (fal, sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak. A (2) bekezdés szerint pedig a fenntartással járó költségek a szomszédokat olyan arányban terhelik, amilyen arányban őket a jogszabály a kerítés létesítésére kötelezi. Ha jogszabály erről nem rendelkezik, a költségek őket a határolt földhosszúság arányában terhelik. Azt pedig, hogy a határvonalon melyik szomszéd köteles kerítést építeni, az 5/1974. (V. 24.) ÉVM sz. rendelettel közzétett Országos Építésügyi Szabályzat rendelkezései határozzák meg. Annak nincs törvényes akadálya, hogy a szomszéd kerítést építsen olyan határvonalra, ahol a kerítést a másik szomszédnak kellene létesítenie, sőt annak sincs akadálya, hogy a szomszéd a már meglevő kerítés mellé újabb kerítést építsen. Ebben a vonatkozásban az OÉSZ 141. §-ának (9) bekezdése azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ha az építési telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek olyan határán vagy a határ olyan részén is létesít kerítést, amely78