Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

relmet előterjeszteni (Szt. 38. §). A bejelentő részéről ilyen mulasztás nem történt, a megváltoztatási kérelme tehát sem formailag, sem tartalmilag igazolási kérelemnek nem tekinthető. A rendelkezésre álló adatok szerint a bejelentés visszavonása tévedésből történt. A tévedés jogkövetkezménye pe­dig igazolással nem orvosolható. Jogszabályt sértett tehát a bíróság, amikor a bejelentőnek az OTH hatá­rozata megváltoztatására irányuló kérelmét — ahelyett, hogy azt elbírálta volna — igazolási kérelemnek tekintette és döntés végett az OTH-hoz át­tette. (P. törv. IV. 20 484/1975. sz., BH 1976/7. sz. 307.) 26. Szabadalmi bejelentési ügyben a hiánypótlásra engedett határidő há­romnál többszöri meghosszabbítása különös indokaként nem szolgálhat az, hogy a bejelentő a megoldással még nem készült él [1969. évi II. tv. 40. § (2) bek., 4/1969. (XII. 28.) OMFB—IM sz. r. 19. § (l)bek.]. A bejelentő a „Rezolvált fenil-izopropil-amint, illetve ezek származékait tartalmazó új gyógyszerek" című találmányára szabadalmi oltalom meg­adását kérte. Az 1972. szeptember 22-én iktatott kérelméhez azonban nem csatolta az OTH elnökének I—OTH—1969. sz. hirdetménye szerinti szabály­szerű leírást az igénypontokkal, a szükséges rajzokat és a kivonatot. Ezért az Országos Találmányi Hivatal a bejelentőt hiánypótlásra hívta fel. A be­jelentő a hiánypótlásnak ötszöri határidő-hosszabbítás után sem tett eleget. Két esetben csupán a találmánnyal kapcsolatos részanyagokat nyújtott be. A hatodik halasztási kérelmét figyelmen kívül hagyva, az Országos Talál­mányi Hivatal az 1974. március 6-án hozott határozatával a bejelentést el­utasította. A bejelentő a bíróságnál a határozat megváltoztatását kérte. Arra hivat­kozott, hogy a találmány kb. 400 új gyógyszer szabadalmát jelenti, amely­nek elkészítéséhez több időre van szüksége, mint amennyit az OTH részére biztosított. Utóbb a bírósági iratokhoz kartonrajzokat és szabadalmi igény­pontkiegészítést csatolt be. Az első fokú bíróság az 1975. január 15-én tar­tott tárgyaláson a bejelentőt személyesen meghallgatta. A nevezett előadta, hogy szabadalmi ügyvivővel tárgyalt, aki úgy nyilatkozott, hogy vállalja az ügyének rendezését, ha a találmány elkészül. A bejelentő állítása szerint erre eddig azért nem volt lehetősége, mert a munkahelyén a Gyógyszerku­tató Intézet igazgatója eltiltotta a találmánnyal kapcsolatos további tevé­kenységtől. Erre vonatkozólag bizonyítás lefolytatását kérte. Az első fokú bíróság a megváltoztatási kérelmet elutasította. A végzés in­dokolása szerint a bejelentéshez csatolt iratok nem alkalmasak a megoldás elbírálására. Az egymás után benyújtott különféle kísérleti leírásokat tar­talmazó iratok csak azt igazolják, hogy a bejelentő megoldása még nem ké­szült el, amit egyébként ő maga is hangoztatott. Az I. általános képletű ve­gyület bemutatására az egyetlen Br-vegyület előállításának ismertetése nem elegendő. A leírásnak nevezett beadványok egyéb hiányosságok mellett nem tartalmaznak igénypontot, tehát nincs előterjesztve a konkrét igény. Hiány­zik a technika állását ismertető rész is. Ilyen körülmények között az OTH a bejelentést érdemben nem vizsgálhatta. Rámutatott arra is, hogy a bírósági eljárásban becsatolt „igénypont kiegészítés" sem értékelhető, mert nem ál­lapítható meg, hogy azt a bejelentő milyen igénypont kiegészítésére szánta. Végül megjegyezte az első fokú bíróság, hogy a bejelentőnek a megoldás 55

Next

/
Thumbnails
Contents