Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

aki az Országos Találmányi Hivatal előtt az eljárásban félként nem vett részt. Az Szt. 34. §-ának (1) bekezdése szerint szabadalmi ügyekben az Országos Találmányi Hivatal — a törvényben szabályozott eltérésekkel — az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el. Ezért — ellentétes rendelkezés hiányában — a szabadalom megsemmisítése iránti eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. 1. §-ának (5) bekezdése értelmében félként — ügyfélként — szerepelhetnek mindazok, akiknek a jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy — a megsemmisítés — érinti. A feltalálót illetik meg — a szabadalmi jogosultságtól függetlenül — a szabadalmazott találmány megalkotásából eredő személyhez fűződő jogok (Szt. 7. §). A szolgálati találmány feltalálója díjazásra tarthat igényt akkor is, ha a szabadalmi oltalmat a munkáltató szerzi meg [Szt. 9. § (4) bek.]. A szabadalom fenntartása vagy megsemmisítése tehát a feltaláló jogait, jogos érdekét és jogi helyzetét egyaránt érinti akkor is, ha nem a feltaláló a szabadalmas. Ezért a feltaláló a szabadalom megsemmisítése iránt indított eljárásban az Országos Találmányi Hivatal előtt ügyfélként szerepelhet. Az adott esetben a feltalálók részt is vettek az Országos Találmányi Hivatal eljárásában. írásbeli nyilatkozatot nyújtottak be. Az egyik feltaláló a tárgyaláson megjelent, őt a Hivatal meghallgatta, nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalta. Az államigazgatási eljárásban az ügyben érdekelt ügyfélként való részvételét a törvény biztosítja. Nincs arra szükség, hogy az eljáró államigazgatási hatóság őt ügyfélként külön elismerje. Ezért törvényesen járt el az első fokú bíróság, amikor megállapította, hogy a feltalálók jogosultak voltak a bíróságtól kérni az Országos Találmányi Hivatal határozatának a megváltoztatását és érdemben vizsgálta, hogy a szabadalom megsemmisítésének az anyagi jogi feltételei megvoltak-e. A másodfokú bíróság ezzel ellentétes döntése törvénysértő. A jogerős másodfokú végzés indokolásában foglalt téves állásfoglalás mindenféle jogorvoslati lehetőségtől elzárja a feltalálót az őt közvetlenül érintő kérdésben. Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a jogilag érdekelt — mint ügyfél — az első fokú államigazgatási határozat ellen fellebbezhet, az államigazgatási ügyben panaszt nyújthat be a felettes szervekhez. Szabadalmi ügyekben a jogszabály ezeket a jogorvoslati lehetőségeket azért zárja ki, mert helyettük bírósági jogorvoslatot biztosít [Szt. 34. § (4) bek., 1957. évi IV. tv. 64. § (2) bek.]. Ezért a feltalálók részére is lehetővé kell tenni — közvetlen érdekeltségükre tekintettel —, hogy a bírósági jogorvoslati lehetőség miatt kizárt fellebbezés, illetve panasz helyett a bíróságtól kérjék az Országos Találmányi Hivatal határozatának a megváltoztatását. 3. A törvényességi óvás szabadalom megsemmisítése tárgyában rendelkező jogerős végzésre vonatkozik. Ezért a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az Szt. 65. §-ára, valamint a Pp. 274. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a törvénysértés megállapítására szorítkozott. (Eln. Tan. P. törv. 21 314/1975. sz., BH 1976/7. sz. 306.) 21. A feltalálói jog elismerését (szerzőségi, társszerzőségi igényt) csak személyesen lehet érvényesíteni, ilyen igény elismerése iránt a szolgálati 43