Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

ban a megtakarítás 6% -ára; 48 762 Ft-ra, a tetőfödémre vonatkozó javaslatot illetően pedig a megtakarítás 4%-ára; 16 774 Ft-ra mérsékelte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A bíróságoknak az eléjük kerülő újítási ügyekben fokozott gondossággal kell vizsgálniuk az újítás fogalmi körébe tartozó valamennyi jogszabályi feltétel fennállását. Az újítómozgalom célját az ítélkezés akkor szolgálja megfelelően, ha érvényt szerez az újítók jogszerű igényének, ugyanakkor megakadályozza a jogtalan anyagi előny elérését célzó törekvéseket. A peres felek között elsősorban az volt vitás, hogy a felperes javaslatai újításnak tekinthetők-e. Ennek a kérdésnek az eldöntését a perben eljárt bíróságok az iparjogvédelmi szakértő véleményére alapozták. A perben eljárt bíróságok azonban nem tulajdonítottak jelentőséget az alperes előadásának, amely szerint az építkezést úgy akarta kiviteleztetni, hogy a homlokzati rész blokktéglából készüljön. Bizonyítékul a beadványához csatolta az építkezés beruházási programtervezetét. Ennek 20. oldalán a külső határoló falak építési anyagaként B. 30-as blokktéglát tüntettek fel. E tervétől az alperes azért kényszerült elállni, mivel a kivitelező ragaszkodott ahhoz, hogy a létesítményt korszerű előre gyártott szerkezettel tervezzék, különben a kivitelezést nem vállalta. Más kivitelező hiányában az alperes az általa tervbe vett olcsóbb téglafal helyett a költségesebb előre gyártott panelszerkezetek alkalmazásához hozzájárult. Ilyen előzmények után nem tulajdonítottak jelentőséget az eljárt bíróságok annak sem, hogy a felperes mint a kivitelező vállalat alkalmazottja és az építkezés műszaki előkészítője a beruházási programtervezet szerint előirányzott anyagból javasolta a homlokzati rész felépítését. A perbeli vita elbírálásánál irányadó — az akkor még hatályban volt — 57/1967. (XII. 19.) Korm. sz. rendelet 2. §-a (2) bekezdésének a megoldás viszonylagos újdonságát meghatározó szabályát nem lehet a fenti körülményektől elvonatkoztatva értelmezni. Azonos beruházás keretében az eredetileg tervezett kivitelezési megoldásoknak a kivitelező kívánságára utóbb történt megváltoztatása, majd ismét a korábbi terv kivitelezési megoldásaihoz a kivitelező javaslatára való viszszatérés kizárja a megoldás viszonylagos újdonságát, hiszen a javasolt megoldás mind a beruházó, mind a kivitelező előtt már ismert volt, s annak alkalmazását a beruházó már igazoltan tervbe is vette. Ezért a felperesnek a korábbi megoldásra irányuló, az épület homlokzati kivitelezésére vonatkozó javaslata viszonylagos újdonság hiányában nem tekinthető újításnak. (P. törv. IV. 20 203/1975. sz., BH 1976/1. sz. 19.) cd) Találmányi jog 19. A találmány szabadalmazhatóságához szükséges, hogy valamennyi törvényi feltétel egyidejűleg fennálljon. Önmagában az a körülmény, hogy a találmányi gondolat utólag természetesnek, egyszerűnek, kézenfekvőnek látszik, még nem zárja ki az alkotójelleget [1969. évi II. tv. 1. §]. A Z. A. G. külföldi cég szabadalmi bejelentést tett kormányzószerkezetre. A bejelentés szerinti megoldás kúpkerékmeghajtást hoz szerkezeti kapcsolatba golyós csavarorsóval oly módon, hogy a kormányorsó a fogasléces rendszerű kormányberendezésekhez hasonlóan vízszintes helyzetben mozog 39