Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

A fényképész kisiparos foglalkozású felperes 1973. március és április havában az alperes megrendelésére nagyszámú riportképet készített. A fényképeken a felperes neve és a fényképek készítésének időpontja nem szerepelt. A képek egy részét az alperes üzemi lapjában a felperes hozzájárulása és nevének feltüntetése nélkül megjelentette. A felperes az 1969. évi III. tv. 51. §-a, illetőleg a 8/1970. (VI. 24.) MM sz. rendelet alapján az alperesnek 11 400 Ft szerzői jogdíj, kamatai és a perköltségek megfizetésére kötelezését kérte. Az első fokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A döntés indokolása szerint a fénykép csak akkor részesül védelemben, ha azon a szerző neve és a kép megjelenésének vagy nyilvánosságra hozatalának éve szerepel. Ezeknek a feltételeknek hiányában a felperes jogainak megsértése nem állapítható meg. [Szjt. 51. § (1) bek., 53. § (1) bek.] A felperes az első fokú bíróság ítélete ellen bejelentett fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az alperes a fényképeket, mint az ő szellemi alkotásait használta fel, és azokért csak kisipari ellenértéket (de nem szerzői jogdíjat) fizetett. A fellebbezés alaptalan. Az 1969. évi III. tv. 1. §-a szerint a törvény védi a művészeti alkotásokat; ide tartoznak a törvény X. fejezetében foglalt rendelkezések értelmében a művészi fényképek is. Ezek szerzői jogi védelmét a jogszabály a képző- és iparművészeti alkotásokkal azonos szabályok szerint biztosítja. A védelem feltétele azonban, hogy a fénykép megfeleljen a művészeti alkotásokkal szemben támasztott követelményeknek. Ebben az értelemben alkotásnak minősül a művészet terén elért olyan eredmény, amelynek formáján az alkotó szellemi tevékenységből fakadó eredetiség jegyei felismerhetőek függetlenül attól, hogy az alkotás milyen esztétikai értékelést vált ki. Az alperes vállalat által rendezett ünnepségről készült riportképek nem haladják meg a hasonló jellegű fényképek színvonalát, bennük alkotó tevékenység, eredetiség jegyei nem ismerhetők fel, tehát az 1969. évi III. tv. 1. §-ának (1) bekezdése szerinti szerzői jogi védelemben részesülő alkotásnak nem tekinthetők. Mindez önmagában nem zárná ki a felperes által kifejtett, a szerzői alkotómunkával rokon más tevékenység védelmét, amelyet az 1969. évi III. tv. 1. §-ának (2) bekezdése, illetőleg az első fokú bíróság által is megjelölt 51. §-a kifejezetten biztosít. Az utóbb említett jogszabály szerinti védelem minden fényképet megillet tekintet nélkül arra, hogy művészi alkotás-e, avagy pusztán a valóság egy részletét minden művészi igény nélkül rögzíti. Ezt a védelmet azonban a jogalkotó a törvény 51. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint attól az alaki feltételtől tette függővé, hogy magán a fényképen szerepeljen a készítő neve és a megjelenés vagy nyilvánosságra hozatal éve. Ennek hiányában ugyanis a felhasználó joggal következtet arva} hogy a fénykép készítője nem akarta a fényképet a törvény említett rendelkezése szerinti védelem alá helyezni. Az alperes által felhasznált fényképeken a védelemhez szükséges adatok nem szerepelnek, ezért helyesen állapította meg az első fokú bíróság, hogy a felhasznált fényképek jogi védelemben nem részesülnek, és így azok jogosulatlan felhasználásáról sem lehet szó. (Legf. Bír. Pf. III. 20 410/1975. sz., BH 1976/11. sz. 491.) 29