Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

déka sem volt megfelelően tisztázott, ezért az alperest csak a kár részbeni megtérítésére kötelezte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás megalapozott. A Ptk. 6. §-a értelmében a bíróság a kár egészben vagy részben való megtérítésre kötelezheti azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. A Ptk. 6. §-a alkalmazásának tehát egyebek mellett az is feltétele, hogy a felelősségre vont fél magatartása szándékos legyen, a károsultat pedig ez a magatartás alapos okkal indítsa olyan ténykedésre, amelyből — jóhiszemű eljárás mellett — önhibáján kívül károsodás éri. A rendelkezésre álló peradatok szerint csupán előzetes tárgyalások folytak a peres felek között az építési telek ajándékozására vonatkozóan. K. A. tanú vallomása szerint az ajándékozási szerződés elkészítésének feltétele volt az ingatlan műszaki leválasztásával kapcsolatos hatósági eljárás befejezése, ezen túlmenően az ajándékozó alperes a haszonélvezeti joga biztosításának feltételéhez kívánta kötni a szerződés megkötését. Az is szóba került a felek között, hogy tartáskiegészítésként az alperes havi 100 Ft-ot igényel a felperestől az ingatlan átruházása ellenében. Annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a felperes jóhiszeműen járt-e el és önhibáján kívül károsodott-e, elsősorban azt kellett volna vizsgálni, hogy a felperes olyan időben szerezte-e be és szállíttatta az építési anyagokat a telekre, amikor már az ingatlanrész leválasztásával kapcsolatos eljárás befejeződött, vagy olyan időben, amikor a műszaki feltételek még nem voltak biztosítva. Vizsgálni kell azt is, hogy az alperes által megszabott feltételek megjelölése mikor és milyen módon történt. Ha ugyanis a felperes az ajándékozó által kikötött feltételek tisztázása előtt szállíttatta az építési anyagokat a telekre, ezt csak saját veszélyére tehette, és így önhibáján kívüli károsodása nem állapítható meg. y Fel kell deríteni a tényállást a tekintetben is, mi okból zárkózott el a felperes az alperesnek az elől az igénye elől, hogy a részére ajándékozott ingatlanon az apjának a haszonélvezeti joga biztosítva legyen. Az ajándékozás ingyenes juttatás. így tehát az ajándékozó egyoldalúan szabhatja meg azokat a feltételeket, amelyek kikötésével a megajándékozottat juttatásban kívánja részesíteni. Ha tehát az alperes kellő időben közölte a felperessel a haszonélvezeti jog fenntartására vagy a tartáskiegészítés járadékszerű folyósítására irányuló igényét, és a felperes ilyen feltételek vállalása nélkül szállíttatta az építkezési anyagokat az ingatlanra, magatartását nem lehet jóhiszeműnek tekinteni, kártérítési követelése tehát ez esetben nem megalapozott. A fenti körülményeket a perben eljárt bíróságok részleteiben nem derítették fel, ezért a jogerős ítélet megalapozatlan. így az előadottakra tekintettel a Legfelsőbb Bíróság — a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján — mindkét fokú ítéletet hatályon kívül helyezve, a fenti körülmények tisztázása végett az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (P. törv. V. 20 126/1976. sz., BH 1977/2. sz. 59.) 7. Építési telekre és házasingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben a bíróság a fél tulajdonszer20