Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

az adott és a kapott szolgáltatásokat ugyancsak el kell számolni. Viszont jogszabálysértő a jogerős ítéletnek az a rendelkezése, amely szerint a bíróság a lakás kiürítésére már azt megelőzőleg kötelezte a felperest, mielőtt még az alperesek a szerződéskötéskor átvett pénzösszeget a felperesnek viszszafizetik. A Ptk. 281. §-ának (1) bekezdése szerint, ha a jogszabály értelmében a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja. A Ptk. 319. §-ából következik, hogy a felek a szerződés megszűnése esetén a már teljesített szolgáltatásokat kölcsönösen kötelesek elszámolni, tehát — hacsak kivételes körülmények mást nem indokolnak — egyidejű teljesítésre kell őket kötelezni. Az adott esetben ez annál inkább indokolt lett volna, mert a felperes éppen lakáskérdésének a megoldása érdekében adott át jelentősebb összegű készpénzt az alpereseknek, és nyilvánvaló, hogy a 83 éves életkorú, szerény nyugdíjjal rendelkező felperes csak akkor tudja lakáskérdését önállóan megoldani, ha az alperesek kifizetik részére a visszajáró 29 400 Ft-ot. A perben eljárt bíróságok tehát az idézett anyagi jogi szabályok megsértésével és a felperes méltányos érdekeinek figyelmen kívül hagyásával kötelezték a felperest arra, hogy a részére visszajáró 29 400 Ft visszafizetésétől függetlenül előre ürítse ki az általa használt lakrészt. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján, a jogerős ítéletnek az alpereseket 29 400 Ft erejéig marasztaló, törvényességi óvással nem támadott rendelkezését nem érintve, egyebekben mindkétfokú ítéletet hatályon kívül helyezve, az első fokú bíróságot e körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság: az alperesek a törvényességi óvásra adott észrevételeikben azt állították, hogy időközben a felperes elhagyta a perbeli lakást. Így azt is vizsgálni kell, hogy a jogerős ítélet meghozatala után a helyzet mennyiben változott, s a fent idézett anyagi jogi szabályokra figyelemmel a felek közötti vita miként rendezhető úgy, hogy a felperes hajlék nélkül ne maradjon. (P. törv. V. 21 291/1975. sz., BH 1977/1. sz. 16.) 129. Szabadálom hasznosítási szerződés lehetetlenülésének jogkövetkezményei [1969. évi II. tv. 11. § (1) bek., 17., 18., 19. § (2) bek., Ptk. 309. §,65 319. § (2) bek., 200. § (2) bek.]. (Legf. Bír. Pf. IV. 20 677/1976. sz., BH 1977/9. sz. 373. — L. 23. sorszám alatt.) 130. Szerződéstől elállás alapján az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés elrendelésének akkor van helye, ha az elálláshoz a másik fél hozzájárult, vagy ha ennek hiányában bírósági ítélet az elállás jogszerűségét megállapította és a szerződést felbontotta (Ptk. 320. §). A kérelmező és néhai férje az 1970. május 5-én kelt szerződéssel az OTP útján a magyar államtól üdülőtelket vásárolt és kötelezettséget vállalt arra, hogy azt két éven belül beépíti. A szerződés alapján a vevők tulajdonjogát a telekkönyvbe egyenlő arányban bejegyezték. Az állami közjegyző az üdülőtelekből a férjet illető 1/2 részt a túlélő fe65 A 309. §-ban foglalt rendelkezést jelenleg a 312. § (1) bekezdése tartalmazza. 183