Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

Ez a felek jogviszonyában annál inkább szükséges lett volna, mert az alperes, illetve az annak érdekében eljárt Állami Biztosító nem ítélet, hanem peren kívül vállalt kötelezettség alapján teljesített. így a felperes elesett annak a lehetőségétől is, hogy a túlfizetés részletekben történő beszámítását a Pp. 237. §-ának (3) bekezdésében"foglaltak alapján utólag kérhesse. így megalapozatlan mindkét fokú ítéletnek a kereset teljes elutasítására vonatkozó rendelkezése. Ezért a Legfelsőbb Bíróság — a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján — a perben eljárt bíróságok ítéletét hatályon kívül helyezve, az első fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az új eljárás során fel kell deríteni a felperes jövedelmi, vagyoni viszonyait, családi állapotát, az őt terhelő kötelezettségeket stb., mert csupán a fenti körülmények ismeretében lehet megfelelően megállapítani a túlfizetés folytán beszámítható összeg havi részleteit oly módon, hogy az a felperes megélhetését ne veszélyeztesse. (P. törv. V. 20 986/1974. sz., BH 1976/7. sz. 314.) i) A kötelezett késedelme 119. Késedelmi kamat fizetésére köteles, aki a bírósági ítéletben megállapított teljesítési határidőt elmulasztja [Ptk. 301. § (1) bek., Vht. 10. § (1) bek., PK 305. sz.]. A járásbíróság, illetve a megyei bíróság jogerős ítéletével a felperest az alperes javára 54 337 Ft megfizetésére kötelezte. A teljesítési határidőt a jogerős ítélet 60 napban állapította meg. A peres felek a másodfokú ítéletet 1974. november 24-én vették át, így a teljesítési határidőt ettől az időtől kezdve kell számítani, 1975. január 25-én tehát a felperes már késedelemben volt. A Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése értelmében pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles 5% kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimentette. A Legfelsőbb Bíróság 305. sz. polgári kollégiumi állásfoglalása szerint a késedelmi kamat a hitelezőt a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerint akkor is megilleti, ha a bíróság határozata az adóst annak fizetésére kifejezetten nem kötelezi. A bíróság határozatában megszabott teljesítési határidő lejártától esedékes késedelmi kamatot tehát — a hitelező kérelmére — akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha az ítélet erről nem rendelkezik [Vht. 10. § (1) bek. b) pont]. Tévedett tehát a járásbíróság, amikor az 1975. március 10-én kiállított végrehajtási lapon az adós kamatfizetési kötelezettségét nem tüntette fel és a hitelezőnek a végrehajtási lap kiegészítésére irányuló kérelmét elutasította. (Balassagyarmati Megyei Bíróság Pf. 20 537/1975. sz., BH 1976/9. sz. 404.) 120. Szerződéses kikötés hiányában kamat csak a kötelezett késedelembe esésétől kezdve jár. A másik fél tulajdoni hányadát magához váltó tulajdonostárs mindaddig nem esik késedelembe, amíg a bíróság a magáhozváltási összeget meg nem határozta, és a teljesítésre megszabott határidő nem telt el [Ptk. 232., 301. §]. (P. törv. II. 20 401/1976., BH 1977/7. sz. 273. — L. 63. sorszám alatt.) 12 Polgári jogi döntvénytár 277