Polgári jogi döntvénytár. Bírósági határozatok 7. kötet, 1976-1977 (Budapest, 1979)

ügyvédi munka és tevékenység arányának megfelelően külön-külön állapította meg az ügyvédi képviseletet ellátó ügyvédi munkaközösségek részére járó munkadíjat. Miután az alperes fellebbezése megalapozottnak bizonyult, így a fellebbezési eljárási költséget is a felperes köteles az alperesnek megtéríteni. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság: áthelyezés, családi vagy egyéb okok következtében is szükségessé válhat, hogy a tulajdonos meglevő lakóházát (lakását) értékesítse és másik ingatlant vásároljon. Ilyen esetben a vevő érdekében áll, hogy leköthessen egy másik ingatlant, mielőtt saját házát (lakását) értékesíti. E körben megfelelő jogi megoldást biztosíthat a Ptk. 227. §-ának (1) bekezdésében írt rendelkezések alkalmazása mellett olyan tartalmú szerződés megkötése, hogy az új ingatlan vételével kapcsolatos szerződés hatályának beálltát a felek felfüggesztő feltételhez kötik. Vagyis az írásbeli szerződésben az érdekeltek abban állapodnak meg, hogy az adásvételi szerződés hatálya akkor áll be, mikor a vevő a tulajdonszerzési korlátozás alól a szükséges felmentést megkapja, illetőleg meglevő ingatlanát értékesíteni tudja. Miután az ingatlanforgalom biztonsága és a felek érdeke is azt kívánja, hogy túlzottan hosszú ideig bizonytalanságban ne legyenek, célszerű az ilyen jellegű szerződésekben naptár szerint is megjelölni azt a végső időpontot, amikor a szerződés hatálya a felfüggesztő feltétel bekövetkeztétől függetlenül is megszűnik. (P. törv. V. 20 513/1976., BH 1977/8. sz. 324.) 114. A fizetési késedelemben levő társasház-közösségi taggal szemben a késedelmi kamat törvényes mértékét meghaladó „késedelmi pótlék" kikötése jogszabályba ütközik. Ezért — tekintet nélkül a társasház közgyűlésének határozatára — a törvénybe ütköző hátrányos kikötés a fizetési késedelemben levő taggal szemben sem hatályosulhat [Ptk. 247. § (2) bek., 301. § (l)bek.]. A felperesek a b-i társasház tulajdonosai, az alperes pedig az állami tulajdoni illetőség kezelője. A társasház közös képviselője az V. r. felperes. Az államigazgatási hatóság a társasház-közösséget különböző felújítási munkálatok elvégzésére kötelezte. A társasház közös képviselője ezért egy kisiparosnál megrendelte az épület tetőfedési munkálatait. A vállalkozó teljesítését a közös képviselő kifogásolta, ezért a 29 715 Ft összegű végszámlára csak 10 000 Ft-ot fizetett. A b-i ingatlankezelő vállalat a számlát ellenőrizte és azt 20 174 Ft összeg erejéig helyesnek ismerte el, de az állami tulajdonban levő illetőségre jutó 2694 Ft vállalkozói díjat nem fizette ki. A kisiparos vállalkozó a bíróság előtt ki nem egyenlített díjkövetelése iránt a közös képviselő ellen indított pert. Ebben a perben a közös képviselő azzal védekezett, hogy a vállalkozó munkavégzésének értéke még a 20 174 Ft-ot sem érte el. Ettől függetlenül a vállalkozói díjból további 5000 Ft-ot kifizetett. Az igazságügyi szakértő véleménye szerint a vállalkozó által végzett munka ellenértéke elérte a 20 000 Ft-ot. A kisiparos által végzett felújítási munkával kapcsolatban készült költségvetésre a közös képviselő 750 Ft-ot kifizetett, továbbá a kisiparos által indított perben 1500 Ft ügyvédi költséget és 946 Ft szakértői költséget előlegezett. Ugyanebben a perben 150 Ft fellebbezési illetéket is lerótt. A kisiparos által indított perben az első fokú bíróság a közös képviselőt 5174 Ft és kamatai, valamint a perköltség megfizetésére kötelezte. A bíró171